A dolgozók munkakörülményeiért felszólaló, majd beperelt gumiipari szakszervezeti vezetők eseteiből kiderül, milyen abszurd helyzetben van ma a dolgozói érdekképviselet. Bár egy uniós irányelv korlátozná a megfélemlítő úgynevezett...
Trump ámokfutásával, Putyin agressziójával és az erősödő európai szélsőjobbal szemben igenis létezik alternatíva Ukrajna támogatására, állítja Bernard Guetta. A francia európai parlemti képviselő szerint a befagyasztott orosz vagy...
A Live Forever – Az Oasis felemelkedése, bukása és feltámadása című, idén megjelent könyv nem csak az angol rockbanda rajongóinak lehet érdekes. A könyv részletes képet fest arról a zenével és partidrogokkal kísért ifjúsági forrad...
Kósa Lajos sugallatára még 2025 nyarán rendelte magához az utónévkérelmekről való döntés jogkörét az Orbán-kormány kulturális minisztériuma. Ezzel mindössze annyit ért el, hogy az egész folyamat leállt, a szülők hiába vártak válas...
Egy még 2017-ben kiadott szolgálati lakás ügyében robbant a bomba. Az ingatlan korábbi használója, a helyi kórház volt orvosa ellen pert indít az önkormányzat, a fideszes képviselők viszont „emberi gesztust” kérnek a testülettől.
A Sehogyse című verseskötetet október 18-án, vasárnap mutatják be a Margó Fesztiválon Nyáry Krisztián és György Andrea közreműködésével.
2021 óta tudni, hogy az egykori Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat területén súlyosan szennyezett a talaj, ami a környező települések ivóvízellátását is veszélyeztetheti. A kármentesítésre kötelezett MNV Zrt. részére uniós fo...
Romákra, zsidókra, arabokra, feketékre tett diszkriminatív megjegyzéseket a Magyar Imre Kórház nőgyógyásza egy páciense jelenlétében. Az esetet kivizsgálták, az orvos ugyan nem emlékezett minden részletre, de nem vitatta, hogy a b...
Mexikóváros talán sosem látszott még ennyire hűvösnek és melankolikusnak, mint most.
„Összebútorozott a Fidesszel” – mondja a Botka László polgármester csapatából kivált új szegedi ellenzék. Botka ezt tagadja, de frakciója alkalmanként tényleg együtt szavaz a jobboldallal.
A Mayday című kalandfilmen olyan sztárokkal dolgozott, mint Ryan Reynolds vagy Kenneth Branagh; látványtervezőként a szibériai vadászkunyhótól kezdve a KGB-székházig mindent ő álmodott meg. Budapest vonzerejéről, a látványos filme...
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Budapest tökéletes MoszkvaTakács Ekberg Nóra látványtervező: „Előttem már a forgatókönyv olvasásakor megjelenik a film”
A Mayday című kalandfilmen olyan sztárokkal dolgozott, mint Ryan Reynolds vagy Kenneth Branagh; látványtervezőként a szibériai vadászkunyhótól kezdve a KGB-székházig mindent ő álmodott meg.De az ő munkája a Lány a hullámok hátán című film is.Budapest vonzerejéről, a látványos filmek áráról és arról is beszélgettünk vele, hogy ki az, akinek még Jerry Bruckheimernél is nagyobb szava van Hollywoodban.
Magyar Narancs: A Mayday nagyrészt Oroszországban játszódik, itt zuhan le a Ryan Reynolds alakította amerikai pilóta gépe, akit aztán Kenneth Branagh ex-KGB-tisztje igyekszik kimenekíteni a Szovjetunióból. Hogyan nézett ki a munkája? Takács Ekberg Nóra: A felkérés az amerikai ügynökömön keresztül érkezett, megkaptam a forgatókönyvet, amelyből a rendezőkkel (a John Francis Daley–Jonathan Goldstein duó – Sz. Á.) és az operatőrrel együtt meg kellett terveznem a teljes film, minden egyes jelenet látványát. Előttem általában már a forgatókönyv olvasásakor megjelenik a film. Az első meetingre már úgy érkezem, hogy összeállítok egy PDF-et, amelyben benne van minden, amit a látványról gondolok. Az egyeztetést követően a rendezők és a producer eldöntik, hogy kivel akarnak együtt dolgozni, a Mayday esetében velem. Ezután kezdődik a valódi, közös munka, leülünk és átbeszéljük, mit szólnak az elképzeléseimhez. Az esetek nagy részében a végeredmény elég jól passzol az eredeti gondolataimhoz, ez szerencsére ennél a filmnél is így volt. De össze kell raknom egy csapatot is ott, ahol a forgatás zajlik. Most kilenc hónapot Montréalban dolgoztunk, kettőt pedig Budapesten. A Mayday ben 100-150 fő tartozott alám és öt concept artist tal dolgoztam együtt, miközben folyamatosan kerestük a megfelelő helyszíneket is. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy óriási puzzle-t, az én feladatom pedig az, hogy minden kis részlet összeálljon. Amit a vásznon vagy a képernyőn látunk, az a rendező, az operatőr és a látványtervező közös munkájából születik meg – ezt követően száll be a gyártási oldal és a producerek, akik kitalálják, hogy belefér-e az a büdzsébe, amit kitaláltunk. MN: Egy ilyen szuperprodukciónál is előfordul, hogy valami nem fér bele? TEN: Álmodni minden filmben lehet, én kifejezetten szeretek is, de van egy angol mondás: „A banana is 50 cents”, vagyis egy banán 50 centbe kerül. Abból játszunk, amit adnak. Nem feltétlen baj, ha néha lejjebb kell vennünk az elvárásokból, sőt, még élvezem is azt a folyamatot, amikor át kell szabni a terveinket, mert kiderül, hogy valami nem fér bele a költségvetésbe. Olyan ez, mint egy reality check, visszaránt minket a földre, és kreativitásra sarkallja az embert. Ez egy alkalmazott művészet. Szerintem Hollywoodban azok tudnak előrejutni, akik képesek az alkalmazkodásra, de közben elég határozottak is ahhoz, hogy megtartsák a saját kreatív elképzeléseiket. Ez igaz az operatőrökre, a rendezőkre és a látványtervezőkre is. MN: A Mayday költségvetése körülbelül 150 millió dollár volt, ebből mennyi ment el kifejezetten a látványra? TEN: Egy nagyobb szuperprodukció esetében ez akár a költségvetés 20 százalékát is kiadhatja, míg egy kisebbnél mindössze 3–5 százalék körül mozog. MN: A felkérésben közrejátszott a magyar származása? TEN: A rendezők nyilván már a legelső interjún tudták, hogy magyar vagyok, de ettől függetlenül eleve az volt a tervük, hogy itt fejezik majd be a forgatást. Budapest ugyanis tökéletes Moszkva, de bármelyik posztszovjet államot, sőt, akár Párizst vagy Londont is kiválóan alakíthatja. Itt nőttem fel, az ereimben csordogál az a világ, amelyet a film bemutat, biztos ez is nyomott a latban, amikor engem választottak. Az amerikai filmeseknek van egy elképzelésük Kelet-Európáról, de az teljesen más, mint azoknak a tapasztalata, akiket ide kötnek a gyökereik. A forgatások előtt tartottunk egy 4-5 napos terepszemlét a két rendezővel, a producerrel és az operatőrrel. Megmutattam nekik a Hősök terét, amelybe nyilván egyből beleszerettek, és szinte azonnal meglátták benne a moszkvai Vörös teret. Nekem azért volt még benne munkám, hogy a filmben valóban azzá is váljon. MN: Az ominózus jelenetben a főszereplők egy május 1-jei felvonuláson elkötnek egy atomrakétát szállító járművet. Ez az epizód keltette itthon a legnagyobb hírverést: Ryan Reynolds egy amerikai portálnak lenyilatkozta, hogy a forgatás engedélyezése miatt felhívta Karácsony Gergely főpolgármestert, aki viszont cáfolta ezt, állítása szerint valóban találkoztak a forga táson, de ő nem vett részt az egyeztetésben.
Radikális változtatásra van szükség, a rezsim céljait kiszolgáló párhuzamos intézményrendszert fel kell számolni., Gyáni Gábor történész írása.
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Újrakezdés vagy folytatás?A tudomány a NER után: hogyan lehetne átalakítani a humán és társadalomtudományi kutatóhálózatot?
A címben megfogalmazott kérdésre adható válasz: is-is. A humán és társadalomtudományi kutatóhálózatRadikális változtatásra van szükség,amai állapotában fenntarthatatlan, radikálisan megrezsim céljait kiszolgáló párhuzamos intézményrendszert felkelltehát változtatni.számolni., Gyáni Gábor történész írása.
Miért? Minden diktatúra sajátossága, hogy nehezen tűri vagy egyenesen felszámolja az akadémiai kutatói szabadságot, és kivált a humán és társadalomtudományok terén a saját kezébe veszi az úgymond tudományos tevékenység engedélyezését és működtetését. Így történt ez a náci Németországban, a bolsevik Szovjetunióban és a II. világháború utáni kelet-európai szatellit országokban is. Jobbik esetben az akadémiai tudományosság eszményei szerint való kutatóintézeti és egyetemi tevékenység, még ha súlyos diszkrimináció körülményei között is, ideig-óráig tovább folyhat, esetleg idővel valamelyes autonómia birtokába jut. Ez történt nálunk a szocializmus érájában, amikor az eredetileg az egypárti diktatúra hatalmába kerített akadémiai és egyetemi szféra némi szellemi szabadságot kezdett élvezni a késő Kádár-korban. Jóllehet, az állampárti eszmei hegemónia, ahogy Aczél György a helyzetet meghatározta, nem változott ez időben sem. Az 1989/90-es politikai rendszerváltozás lebontotta az örökölt rendszert, nem teremtett azonban tartósan életképes demokratikus tudományos infrastruktúrát és olyan, annak megfelelő ethoszt, amely féken tarthatta volna az államhatalmi beavatkozást a tudomány dolgaiba. Így eshetett meg, hogy már a Fidesz első kormányra kerülésekor, és kivált 2010 után visszatérhettek az önkényuralom korából ismerős hatalmi reflexek, amelyek a tudománypolitikai és az ideológiai hegemónia megteremtését célozták. Radikális átalakítást, most! Az intézményi autonómiáját 1990 után visszaszerző Magyar Tudományos Akadémia, illetve az autonómia teljességével már és még ekkor sem rendelkező egyetemi szféra egyszeriben elvesztette az ellenálló képességét ezekkel a törekvésekkel szemben. Így kerülhetett sor végül a kekvásításra, valamint a kutatóintézetek elszakítására az Akadémiától, majd a teljes bizonytalanságba taszításukra. Ehhez járult egy párhuzamos intézményi hálózat kialakítása a 2010-es és a 2020-as években, benne azokkal az ún. kutatóintézetekkel és bizonyos egyetemekkel, amelyek eleve az egypártiként működő államhatalom eszmei indoktrinációját voltak hivatottak ellátni.Mindez azt is jelenti most, hogy a 2010 után alapított megannyi (állítólag 64) állami fenntartású, és különböző jogállású ún. kutatóintézetet egytől egyig fel kell számolni. Ezek ugyanis többnyire nem tudományos kutatást folytattak, hanem a NER hatalmi gépezete által erőltetett emlékezetpolitika kiszolgálására voltak hivatva. Ezt a feladatukat a némelyik alapítását elrendelő hivatalos dokumentumokban (olykor törvényben) expressis verbis meg is fogalmazták, mint ahogy az a Nemzeti Emlékezet Bizottsága létesítését kimondó, 2013-ban elfogadott törvényben is olvasható. Ez a helyzet semmiképp sem tartható fenn tovább!
Mária Modrovich szlovákiai szerzőnek eddig öt kötete jelent meg, kettő magyarul is elérhető. Legújabb regénye, az Éjjel-nappal víz (Deň noc voda) tükrében beszélgettünk vele elveszett és megtalált emberekről, a szlovákiai múlt ár...
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
„Tavak, folyók, tengerek”„Igyekszem megadni a szereplőimnek azt a kegyelmet, hogy végül elérjék a belső szabadságot”
AMária Modrovichszlovákiai szerzőnek eddig öt kötete jelent meg, kettő magyarul is elérhető.Az egyik a 2020-ban kiadott Flesbek, a másik a legújabbLegújabbregénye, az Éjjel-nappal víz (Deň noc voda)Pénzes Tímea fordításában az idén jelent meg a pozsonyi Womanpress kiadónál. E könyvénektükrében beszélgettünk vele elveszett és megtalált emberekről, a szlovákiai múlt árnyairól és mindenféle vizekről.
Magyar Narancs: Írásaiban visszatérő elem az országok, kontinensek, valamint a különféle nyelvek és kultúrák között közlekedő szereplők eltévedése. Az Éjjel-nappal víz ben egy szlovák nő Costa Ricán töltött napjaiból nézünk vissza Szlovákiára. Mit jelent önnek íróként ez a mobilitá s? Mária Modrovich: A szereplőim elveszett emberek. Az elveszettség önmaguk felfedezése felé hajtja őket, bár hajlanak az ellenállásra. Íróként üdítő élménynek tartom, hogy a szereplőimmel együtt utazhatok, velük együtt lépek ki a komfortzónámból. Közép-Amerika a többség számára eleinte nem több egzotikus vidéknél – egy üres, turisztikai fogalom –, de ahogy a szereplők kicsit mélyebbre merülnek, elkezdik a helyet a sajátjuknak tekinteni. Számomra egy-egy új hely egyszerre működik gazdag háttérként és mély kútként. Mert ilyenkor le kell vetnünk az álarcainkat. Az utazás lehet sima fogyasztói „kötelesség”, lehet menekülés is. A szereplőim ugyanakkor valóban el is tévedtek, és azt akartam, hogy ez egy olyannyira idegen helyen történjen, ahonnan esélyük van távolabbról nézni önmagukra. Hogy megbékélhessenek a valódi énjükkel. MN: Costa Rica a három szlovák szereplő számára otthonossá válik, ám a regényt olvasva egyre inkább úgy érezzük, az utazásuk inkább belső történéseknek feleltethető meg. Az életközepi válság leírható egy óceánparti nyaralással és a közeli közparkba költözé ssel is? MM: Sokféleképpen leírható. A hősnőm, Silvia, igyekszik ellenállni a „nyaralás” címkének: úgy érzi, nem érdemel meg egy nyaralást, ráadásul szégyelli, hogy olyan pontra jutott az életében, ahol egyetlen kiútnak az tűnik, ha kilép a valóságból. Úgy érzi, a másik lehetősége a pszichiátria lett volna, és ezt mindenáron el akarta kerülni. Kimerültsége miatt az elméje elkezdett trükközni vele: arra kényszerítette, hogy ostoba tárgyakat vásároljon nagy mennyiségben, és kiabáljon a családjával. Úgy érezte, elveszítette az irányítást a viselkedése felett. Számos nőalakot írtam már le, akik az ideg-összeroppanás szélére kerülnek a hétköznapi életfeladataik miatt. Persze vannak, akik jobban boldogulnak ezekkel, de az anyaság, különösen a kisgyermekes évek után rendkívül megterhelő lehet, és sok nőt el is szigetel. Szlovákiában még mindig nagyon gyakori, hogy a nők viszik a háztartás teljes terhét, naponta rengeteg ingyenmunkát végeznek. Ha nincs egy nagyszülőkből és segítőkből álló védőháló, vagy egy férj, ha a gyerekek nem könnyen kezelhetők, az válsághoz vezethet. Ráadásul a generációmhoz tartozó nők nagy része, akárcsak Silvia, nagyon magasra teszi a lécet, hogy elkerülje azt, amit a családjában látott. A könyvemben annak a nőnek az esete, aki egy parkban a padon alszik, szintén azt mutatja, hová vezethet, ha folyton nyomás alatt kell élni. Hogyan került ilyen helyzetbe? Erőszakos volt a férje? Megőrült? Hirtelen túl sok lett számára a „normális élet”? Nem tudjuk a választ, és nem is kell tudnunk.
Az Örkény Színház Á.T. (Álompolgári tehetségkutató) című előadásában a hagymaszag a nézőteret is belengi. Milyen ma magyarnak lenni? - erre a kérdésre keresi a választ a színdarab.
Orbán fenyeget, mert ettől úgy érzi, hatalma van, és hogy másokban jóval nagyobb félelmet képes kelteni, mint amennyire ő fél. Mert valójában retteg.
A londoni székhelyű Cooking Sections mögött két építész, Daniel Fernández Pascual és Alon Schwabe áll, a művészeti brandet 2013-ban azzal a céllal alapították, hogy láthatóvá tegyék azt a rendszert, amely az élelmiszereken kereszt...
A sludge-metal nak elnevezett torzított rémálom a 2000-es évek elején, az Egyesült Államok aligátoroktól hemzsegő, mocsaras délvidékén született, és a kevés beavatott rajongón kívül nem izgatott senkit.
A hazaköltözése apropóján egy pályaáttekintő interjú volt a korábbi tervünk, de közben a három színházra (Trafó – Kortárs Művészetek Háza, Újszínház, Madách Színház) pályázók közül néhányan megosztották pályázatukat, többek neve p...
A futball nem élet-halál kérdése, sokkal több annál. (Bill Shankly)
Valóságos helyi uradalmat hozott létre Simon Miklós és a felesége Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6. számú, Nyírbátor központú választókerületében, ahol Simon 28 évig volt egyéni országgyűlési képviselő.
Frissen megjelent, Külső nézőpontból című könyvében a zsidók II. világháborús deportálásának tanúi emlékeznek vissza az egykor átéltekre. Hogyan élhették meg ezek az emberek az akkor történteket, és mit tartottak meg ezekből az em...