Az EU következő hétéves költségvetéséből 141 milliárd eurót faragna le az ír elnökség, ám a leggazdagabb befizetők és több déli tagállam is tiltakozik. A Financial Times szerint a vita fő kérdése, hogy a hagyományos támogatásokat vagy az új stratégiai programokat védjék. Magyarország számára mindkettő fontos.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
A vitának közvetlen magyar tétje van, mert a felzárkóztatási és mezőgazdasági források, valamint az európai gazdaságfejlesztési programok jövője egyaránt eldőlhet.
Rónay Tamás kapcsán: túlnyomórészt semleges
negatív 0% · semleges 100% · pozitív 0%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés.Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Brüsszelben újraosztanák az uniós milliárdokat, Magyarországnak is meg kell küzdenie értük - Népszabadság
Az EU következő hétéves költségvetéséből 141 milliárd eurót faragna le az ír elnökség, ám a leggazdagabb befizetők és több déli tagállam is tiltakozik. A Financial Times szerint a vita fő kérdése, hogy a hagyományos támogatásokat vagy az új stratégiai programokat védjék. Magyarország számára mindkettő fontos.
Külföld Brüsszelben újraosztanák az uniós milliárdokat, Magyarországnak is meg kell küzdenie értük Az EU következő hétéves költségvetéséből 141 milliárd eurót faragna le az ír elnökség, ám a leggazdagabb befizetők és több déli tagállam is tiltakozik. A Financial Times szerint a vita fő kérdése, hogy a hagyományos támogatásokat vagy az új stratégiai programokat védjék. Magyarország számára mindkettő fontos. 2026. október 13. Beállítás elsődleges forrásként Brüsszelben arról folyik a vita, mennyi pénzből gazdálkodhat az Európai Unió 2028 és 2034 között, és mely céloknak kellene viselniük a megtakarítások terhét. A Financial Times hétfői beszámolója szerint az ír soros elnökség kompromisszumos költségvetési tervezete nem közelítette egymáshoz az álláspontokat: hat jelentős nettó befizető ország közös levélben bírálta, miközben az uniós támogatások kedvezményezettjei is kifogásokat fogalmaztak meg. A vitának közvetlen magyar tétje van, mert a felzárkóztatási és mezőgazdasági források, valamint az európai gazdaságfejlesztési programok jövője egyaránt eldőlhet. Az ír elnökség október 10-én ismertetett javaslata 141 milliárd euróval, nyolc százalékkal csökkentené az Európai Bizottság eredeti tervezetét. A 2028–2034-es költségvetés így mintegy 1620 milliárd eurót tenne ki, ami az ír elnökség közlése szerint még mindig harminc százalékkal haladná meg a jelenlegi ciklus keretét. A számok összevetésénél fontos, hogy a dokumentumok eltérő árszinteket és költségvetési számítási módokat is alkalmazhatnak. Érintetlen agrártámogatások A Financial Times Europe Express hírlevelében Paola Tamma arról írt, hogy az ír javaslat elsősorban a fejlesztési és nemzetközi együttműködési keretet, illetve az Európai Versenyképességi Alapot csökkentené. Ez utóbbi a kutatást, az innovációt, a védelmet és más stratégiai célokat szolgálná. A mezőgazdaságra és a kevésbé fejlett térségek támogatására szánt források ezzel szemben nagyrészt érintetlenek maradnának. Ez a hangsúlyeltolódás váltotta ki a legtöbb vitát. Berlin a kiadások nagyságát és a források elosztását is kifogásolja. Németország, Dánia, Ausztria, Svédország, Finnország és Hollandia az Európai Tanács elnökének, António Costának a tárgyalópartnereihez küldött levélben azt kifogásolta, hogy az ír kompromisszum aránytalanul vágna vissza az EU stratégiai céljaiból. A Financial Times által megismert dokumentum szerint a hat ország a jelenlegi kerethez képest még így is túlságosan nagynak tartja a költségvetési emelést. Vagyis egyszerre követelnek kisebb összkiadást és más elosztási arányokat. Két tábor, kétféle uniós jövőkép A másik oldalon a nettó kedvezményezett országok mellett Olaszország és Spanyolország is tiltakozott a csökkentések ellen az uniós nagykövetek vasárnapi egyeztetésén – írta a Financial Times a tárgyalásokról tájékoztatott forrásokra hivatkozva. Ugyanezek az országok ugyanakkor kedvezően fogadták, hogy a hagyományos mezőgazdasági és regionális támogatásokat az ír elnökség viszonylag megkímélte. Ez jól mutatja a tárgyalások nehézségét: ugyanaz a kompromisszum az egyik oldalon túl drága, a másikon túl szűkös, miközben a pénz elosztásával is elégedetlenek. Magyarország számára különösen fontosak a kohéziós források és az agrártámogatások. Az utak, közszolgáltatások, térségi beruházások és mezőgazdasági fejlesztések finanszírozásában évtizedek óta jelentős szerepük van az uniós pénzeknek. Az ír tervezet ezért egy szempontból kedvezőbb lehet a magyar érdekeknek annál a változatnál, amely a hagyományos támogatási kereteket terhelné meg nagyobb csökkentéssel. Ebből azonban még nem számítható ki a magyar részesedés: az országonkénti elosztás, a jogosultság és a felhasználás feltételei külön tárgyalási kérdések. A vitának van egy másik, Magyarország számára kevésbé magától értetődő oldala is. A versenyképességi és innovációs források visszafogása azokat az európai gazdaságfejlesztési programokat érintheti, amelyekben magyar kutatóhelyek és vállalatok is részt vehetnek. A rendeződő brüsszeli viszony most nem elég A Magyar Péter vezette kormány számára mindez másfajta diplomáciai próbatétel, mint az Orbán-korszak befagyasztott támogatásairól és jogállamisági feltételeiről folytatott tárgyalások. A kapcsolatok rendezése vagy a korábban visszatartott pénzek megszerzése nem garantálja, hogy a következő hétéves keretben a magyar gazdaság számára kedvező szabályok születnek. Ehhez már a többi tagállam költségvetési érdekei között kell szövetségeseket keresni. A Financial Times cikke nem közöl külön magyar kormányzati álláspontot; a magyar következmények az ismertetett költségvetési vitából adódó szerkesztői értelmezések. A folyamat ráadásul még korántsem zárult le. A Financial Times szerint António Costa ezen a héten átveszi a tárgyalások politikai irányítását az ír elnökségtől. A vezetők októberi csúcstalálkozója után november végére és decemberre is terveznek újabb egyeztetéseket, és az év végéig szeretnének megállapodásra jutni. Egy, a lapnak nyilatkozó uniós diplomata szerint az állam- és kormányfőknek kell most áthidalniuk a költségvetési vitában kialakult távolságot. Magyarországnak ebben a helyzetben nem elegendő egyetlen táborhoz csatlakoznia. A kohéziós és agrártámogatások megőrzésében más érdekeltekkel közösen léphet fel, miközben a gazdasági modernizáció szempontjából sem közömbös, mennyi pénz jut az innovációra és a versenyképességre. Az ír tervezet még csak tárgyalási alap, de már most látható: az uniós milliárdok sorsát elsősorban a tagállamok között kibontakozó kemény elosztási vita határozza meg. Még a témában Magyarország Európai Unió uniós költségvetés kohéziós támogatások agrártámogatások Európai Versenyképességi Alap Írország António Costa Ezt is ajánljuk