Szerelme legendás volt, tragikus véget ért, ő is csak 58 évet élt
Évtizedekkel később is megrendítő olvasni ezeket a sorokat. Ruttkai Évára emlékezünk.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Évtizedekkel később is megrendítő olvasni ezeket a sorokat. Ruttkai Évára emlékezünk.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Nem vagyok se szép, se csúnya, se okos, se buta, csupán vérbeli színésznő vagyok, aki ilyenné és olyanná is formálható, alakítható a színpadon – fogalmazott Ruttkai, aki úgy vélte, a színész valódi fe
Latinovits Zoltán kapcsán: inkább pozitív
negatív 0% · semleges 42% · pozitív 58%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés.Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Szerelme legendás volt, tragikus véget ért, ő is csak 58 évet élt
Évtizedekkel később is megrendítő olvasni ezeket a sorokat. Ruttkai Évára emlékezünk.
2026.09.27. 05:59 Negyven éve hunyt el Ruttkai Éva, a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja. A Vígszínház legendás művésze úgy vallott, hogy minden szereppel elölről kell kezdeni mindent, miközben a színész legfontosabb feladata, hogy megőrizze a közönség bizalmát. Latinovits Zoltánhoz fűződő kapcsolatáról pedig egyszerre beszélt szerelemmel és fájdalommal. Kvízünkkel Ruttkai Évára emlékezünk. „A közönségnek vissza kell adni azt a hitét, hogy higgyen a színészben” – vallotta Ruttkai Éva, aki számára a színészet mindenekelőtt kapcsolatot jelentett az emberekkel. Negyven éve, 1986. szeptember 27-én halt meg a magyar színház- és filmtörténet egyik legnagyobb alakja, akinek pályája szorosan összefonódott a Vígszínházzal, miközben több mint ötven filmben is szerepelt. Csupán vérbeli színésznő A Színház.hu Földes Anna A színészé a szó című kötetéből idézte fel Ruttkai gondolatait. A színésznő önmagáról, a hivatásáról, a közönséghez fűződő viszonyáról, a bizalomról és Latinovits Zoltánról is személyesen beszélt. Hogy milyennek látom önmagamat? Nem vagyok se szép, se csúnya, se okos, se buta, csupán vérbeli színésznő vagyok, aki ilyenné és olyanná is formálható, alakítható a színpadon – fogalmazott Ruttkai, aki úgy vélte, a színész valódi feladata az, hogy közel kerüljön az emberekhez, mert ebből merít maga a színész és a színház is. Saját pályájáról azt mondta, hogy nagyon gyorsan felejt. A pálya kényszerít rá, hogy szerepről szerepre kilépjünk az előzőből, hogy nyitottan fogadjuk a következőt. Ruttkai hozzátette, minden szerepet újra kell kezdeni, és azt is fontosnak tartotta, hogy a színész már a színpadra lépés pillanatában teljes emberként legyen jelen: „Csak az tud igazán bejönni egy darabba, aki már »van«. Akinek arca, keze, lába van, élő ember és aki a maga titkát képes a színpadra hozni.” A bizalom és Latinovits Zoltán Ruttkai Éva saját személyiségéről is sokat elárult, amikor arról beszélt, mennyire fontos számára a bizalom. „Gyerekkoromtól fogva rettenetesen szeretek hinni, épp ezért nagyon gyanakvó vagyok. Nagyon nehezen, valóban nagyon nehezen hiszek; látszólag persze könnyen, mert nem szeretem meggyanúsítani az embereket, s amíg be nem csapnak, addig hiszek” – mondta. Latinovits Zoltánhoz fűződő kapcsolatáról egyszerre beszélt szenvedéllyel és fájdalommal. „Az élet tud olyan lenni, mint a mese. De annak ára van. Nem lehetsz latolgató, meg fukar” – fogalmazott. Kapcsolatuk intenzitását Latinovits Zoltán Ruttkaihoz írt levelei is őrzik. Egyik levelében úgy fogalmazott: Akárhogy is történt és történik: Hozzád tartozom. Azt hiszem, ez el van végezve. Elvégeztetett. Később pedig azt írta neki: Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. A levél végén kapcsolatuk válságára is utalt: Kilazult karom a derekad körül, de a kezedet fogom. Ruttkai évekkel később hasonló kettősséggel beszélt szerelmükről: „Téptük egymást, de mi értettük egymást a legjobban. Amit én csináltam, senki nem tudta úgy szeretni, mint ő.” Ruttkai Éva 58 éves korában hunyt el. Kossuth-díját 1960-ban kapta meg, és haláláig a Vígszínház társulatának meghatározó tagja maradt. Most pedig tesztelheti, mennyit tud Ruttkai Éváról.