„Ez a kormányzás, ez nem változik” – erős választ adtak Magyar Péter tevékenységének vitatott kérdésére
Elemzők értékelték a Tisza-kormány első hónapjait.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Mit tudunk a cikkről
géppel kinyerve a címből és a kivonatból, hibázhat- ki
- Magyar Péter
- Dull Szabolcs
- Mikecz Dániel
- Fidesz
- Republikon Intézet
- ELTE TK Politikatudományi Intézet
- hol
- mikor
- szeptember 24
- miért
Ez azért nem csak kommunikációs kérdés, mert van eközben egy másik, Fidesz által mesélt narratíva, hogy az elmúlt 135 napban nem rendszerváltás történt, hanem olyan választási vereség, amelyből majd f
Mondatok hangnem szerint
csak a cím és a kivonat · Magyar Péter kapcsán- „Ez a kormányzás, ez nem változik” – erős választ adtak Magyar Péter tevékenységének vitatott kérdésére
- Elemzők értékelték a Tisza-kormány első hónapjait.
Hangnem
13 mondat alapjánMagyar Péter kapcsán: vegyes
negatív 23% · semleges 38% · pozitív 38%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés.Módosítások
A forrás a megjelenés után módosította ezt a cikket
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Cím
„Ez a kormányzás, ez nem változik” – erős választ adtak Magyar Péter tevékenységének vitatott kérdésére
Lead
Elemzők értékelték a Tisza-kormány első hónapjait.
Szöveg
Belföld tisza párt magyar péter fidesz orbán viktor republikon intézet elemzés virág andrea dull szabolcs hoppál hunor mikecz dániel „Ez a kormányzás, ez nem változik” – erős választ adtak Magyar Péter tevékenységének vitatott kérdésére 2026.09.24. 20:06 A Republikon Intézet „Új seprű, jól seper?!” felütéssel rendezett konferenciát, amelyen Király Dávid moderálása mellett Virág Andrea, Dull Szabolcs, Hoppál Hunor, valamint Mikecz Dániel értékelte a Tisza-kormány első hónapjait. Az esemény első témája a kormányváltás óta eltelt időszak megítélése volt. Mikecz Dániel úgy vélekedett, hogy „mintha két erő lenne mozgásban: legyen rendszerváltás, illetve legyen konszolidáció. Mintha ez a két igény fogalmazódna meg. Az egyik, hogy térjünk vissza a normalitáshoz, a másik, hogy legyen rendszerváltás, személyi konzekvenciákkal, intézményi következményekkel, úgy, hogy az nem okoz konfliktusokat.” Megvalósítható-e úgy a politikai akarat, hogy valamiféle depolitizált közéletet várunk el, ahol szakértelem és civil akarat van, úgy, hogy közben ne tűnjön fel, hogy a politikus politizál és konfliktusokba kerül – foglalta össze az ELTE TK Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Dull Szabolcs úgy látja, önmagában az, hogy hogyan gondolkodunk a választásról, a politikai narratívaképzés, a politikai munka része. Az elemző felidézte: Magyar Péter azt ígérte a kampányban, és azzal is nyert, hogy rendszerváltás lesz. Magyar Péter azóta minden nap, minden intézkedéssel, poszttal, kommentel a rendszerváltás történetét próbálja átadni. Ez azért nem csak kommunikációs kérdés, mert van eközben egy másik, Fidesz által mesélt narratíva, hogy az elmúlt 135 napban nem rendszerváltás történt, hanem olyan választási vereség, amelyből majd fel lehet állni és jön a győzelem, ahogy Orbán Viktor elmondta Kötcsén. Magyar Péter a rendszerváltást húzza alá, addig Orbán Viktor egy kizökkent az idő típusú történetépítésben van – fogalmazott Dull Szabolcs, megjegyezve: a Fidesznek nehézséget okoz elhitetni a saját táborával, hogy nem rendszerváltás történt. Dull Szabolcs Fotó: Papajcsik Péter / Index Hoppál Hunor szerint a kommunikációs kormányzás szintjén a pillanatnyi helyzeteket a folyamatos jelenléttel, figyelemfelkeltéssel és fenntartással, jó politikai marketinggel kezeli a kormányfő. Az a kérdés, ha elkezdődik a kormányzás és a gazdaság, a költségvetés előtérbe kerül, akkor a minisztériumok felépítettsége, struktúrája, hozzáértése megvan-e. Az a kérdés, hogy amikor a szürkeállomány kerül előtérbe, amikor az intézkedések és gyors intézkedések szerepe felértékelődik, akkor hogyan fog a kommunikációs kormányzás valódi intézkedésbe torkollni – vetette fel a Különutas lapigazgatója. Hoppál Hunor Fotó: Papajcsik Péter / Index Virág Andrea vitatkozott azzal, hogy csak kommunikációs kormányzás zajlana. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója átfogó motívumként jelölte meg, hogy a kormány, a politikusok és a társadalom is próbálja megtanulni, milyen az új rendszer. Nem várható a Fidesztől, hogy egyik napról a másikra megoldja azt a stratégiai problémát, hogy tizenhat év kormányzás után ellenzéki pártként kell működnie. A másik oldalon a Tiszának csak új képviselői vannak, a kormány egy része a politikába újonnan belépő szereplő, ők is tanulják, hogyan kell az államigazgatásban működni. Nagyrészt abban a kommunikációs stílusban és tempóban folytatták, mint amit a kampányban is láttunk. Közben ott van a társadalom szemszöge az egészben. A legélesebb pillanatok eddig a személyi kérdések voltak, amelyek a legtöbb konfliktust okozták a Tisza táborán belül – mutatott rá Virág Andrea, konkrétumként említve az államfőválasztást, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének megválasztását. Kommunikációs kormányzás vagy a kormányzás kommunikációja? Dull Szabolcs szerint van egy olyan félreértés – az ellenzék előszeretettel támadja ezzel Magyar Pétert –, hogy csak Facebook-kormányzást láthatunk. Ez a kormányzás, ez nem fog változni. Szerintem rossz az a megközelítés, ami azt mondja, ezt azért csinálja Magyar Péter, hogy a figyelmet magához ragadja, és itt van egy feltűnési viszketegséggel rendelkező miniszterelnök. Olyan nem lesz, hogy Magyar Péter beül az irodába és sajtóközleményeket adnak ki a döntéseiről. Ezzel elveszítené azt az előnyt, amit meg tud szerezni a nyilvánosság irányításával. Funkciói vannak Magyar Péter nyilvános szerepléseinek – hangsúlyozta az elemző, aki több konkrét példát is hozott, az egyik a paksi fenékküszöb-építés volt: Magyar Péter a helikopterről megmutatta a Duna alacsony vízszintjét, kommunikálta, hogy lesz ezzel kapcsolatban egy kormánydöntés, és ha szavazást ugyan nem is tartott a kérdésről, de bevonta a közönséget a folyamatba. Dull Szabolcs szerint a kormány szempontjából problémát eddig olyan ügyek okoztak, amelyekben Magyar Péter miniszterelnöki funkciója ütközött az influenszeri funkciójával, a kérdés pedig az, ha újra súrlódik ez a két szerep, milyen megoldást választ a kormányfő. Virág Andrea Fotó: Papajcsik Péter / Index Virág Andrea leszögezte, a politikai kommunikációnak a közösségi médiában való jelenléte ugyanannyira része a politikának, mint amennyire tíz éve az volt, hogy a politikusok sajtótájékoztatókat tartottak. Az újdonság az, hogy Magyar Péter a korábban látottnál sokkal jobban használja ezeket a felületeket. A kormányzásról kommunikál, azt meséli el a közösségi média segítségével, arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy a kormány mit csinál, ő maga mit csinál – húzta alá a politológus. „Életfogytiglan vagy akasztás?” Mikecz Dániel szerint Sulyok Tamás leváltásánál jogosan vetették fel, hogy ezek szerint kétharmados parlamenti többséggel leváltható a köztársasági elnök, viszont miután a társadalmi támogatottság megvan a kormány ezirányú lépései mögött, nem erodálódott a támogatói körében az az érzet, hogy demokratikusan elkötelezett pártról van szó. A kutató kérdésnek tartja, hogy ezek a megoldások megmaradnak-e. Mikecz Dániel úgy látja, a választóknak még mindig nincs az az érzése, hogy van egy csapat, aminek az is lehet az oka, hogy azok a politikusok, akik a Tisza Párt kampányában főszereplők voltak, nem feltétlenül kaptak magas kormányzati pozíciót, ami továbbra is Magyar Péter felé tereli a hangsúlyt. Ami a közösségi médiát illeti, a kutató kifejtette: A közösségi médiajelenlét segít abban, hogy elérhetőnek tűnjön a politikus, viszont egyszerre kell demonstrálni azt is, hogy tekintélye, presztízse van. Ha fél 1-kor még kommentel egy híroldal alatt, akkor az nem biztos, hogy a megközelíthető kommunikációs benyomást kelti. Mikecz Dániel kitért arra is, hogy egy kormánynak van valamilyen víziója arról, mit szeretne csinálni, ez pedig nem csak államigazgatási, hanem kommunikációs aktusokban is megjelenik. Mikecz Dániel Fotó: Papajcsik Péter / Index Hoppál Hunor problémásnak tartja, hogy egy tollvonással eltávolították a legitim módon megválasztott köztársasági elnököt, ahogy Baka András legfelsőbb bírósági, 2010-es évek eleji eltávolítását szintén véleményesnek nevezte a Fidesz részéről. A politikai kommentátor problémásnak látja a miniszterelnöki cikluskorlátozást is, amit sokan visszaható hatályúként értelmeznek, miközben a tizenkét éves képviselői cikluskorlát a választópolgár bizonyos mértékű korlátozása. Nem nagyon értettem emögött a jogalkotói szándékot, már csak azért sem, mert ha megválasztják a képviselőt egy utolsó ciklusra, akkor kérdés, hogy nyújt-e olyan teljesítményt, mint az azt megelőző nyolc évben. Dull Szabolcs viszont az országot járva azt tapasztalja, nem ezek a kérdések merülnek fel, hanem nagyjából arról megy a vita, hogy az emberek egyik fele életfogytiglant adna, a másik fele akasztást. Dull Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, a Tiszán belül Sulyok Tamás elmozdításánál azzal kellett szembenézni, hogy miért csak akkor jutottak el a köztársasági elnök leváltásáig. Az elemző kiemelte: meg kell nézni a politikai valóságban, hogy mik a választói elvárások. Április 12. és a Tisza 60-70 százaléka a kutatások alapján arról szól, hogy az emberek változást, tiszta lapot, új kezdetet akarnak. Dull Szabolcs szerint Magyar Péter érzi, hogy ki kell szolgálnia a társadalmi elvárásokat, ezért kér sokszor türelmet, miközben az államigazgatás nem igazán tudja követni a miniszterelnök tempóját. Virág Andrea úgy vélekedett, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének három legfontosabb pillére a politikai intézményrendszerre, a gazdasági életre, valamint a médiára való rátelepedés volt, ebben a három kérdésben pedig „szépen halad” a NER lebontása. (Borítókép: Republikon konferencia 2026. szeptember 24-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index) Ehhez a cikkhez ajánljuk Bookline | Sikerlista