Telex: Mégis teljes egészében a magyar adófizetők állták az atlétikai világdöntő 10 millió dolláros díjazását
Egyelőre úgy tűnik, masszívan veszteséges volt a háromnapos atlétikai verseny.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Egyelőre úgy tűnik, masszívan veszteséges volt a háromnapos atlétikai verseny.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
2. a 2 cikk közül
2026. szeptember 22., 11:45 az első · az utolsó 5 órával később jelent meg. A megjelenés sorrendje nem azt jelzi, ki jutott elsőként az információhoz.Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Telex: Mégis teljes egészében a magyar adófizetők állták az atlétikai világdöntő 10 millió dolláros díjazását
Egyelőre úgy tűnik, masszívan veszteséges volt a háromnapos atlétikai verseny.
Sport Atlétika atlétikai világdöntő budapest atlétika zsivotzky gyula nemzeti atlétikai központ nemzeti rendezvényszervező ügynökség Telex: Mégis teljes egészében a magyar adófizetők állták az atlétikai világdöntő 10 millió dolláros díjazását 2026.09.22. 16:35 Az első alkalommal szeptember 11. és 13. között megrendezett atlétikai világdöntő 10 millió dolláros – egyébként hatalmas rekorddíjazásnak számító – nyereményalapját teljes egészében a magyar kormány fizette, derült ki a Telex birtokába került dokumentumból. És az is, hogy a vadonatúj háromnapos verseny Budapestre hozásáért a kormánynak összesen 15 millió dollárnyi, mintegy 4,7 milliárd forintnyi közpénzt kellett fizetnie, amelynek nagy része a sportolók díjazására ment el. A szervezők közlése szerint hatalmas sikerrel rajtolt a World Athletics vadonatúj, magyarra fordítva atlétikai világdöntő eseménye, amelyet kétévente terveznek megrendezni, és háromszor három óra tömény atlétikával kecsegteti a sportág iránt érdeklődőket, a világ legjobb atlétáival. Azt már jóval a budapesti esemény előtt meghirdette a nemzetközi szövetség (a továbbiakban WA), hogy a háromnapos versenyen a sportág történetének legmagasabb pénzdíját, 10 millió dollárt osztanak szét a sportolók között – még a nyolcadik helyezettek is kétezer dollárt kapnak. A győztesek pedig 150 ezer dollárt. Arról azonban egyszer sem beszéltek a szervezők, hogy az átszámítva 3,2 milliárd forintos nyereményalapot nem a WA, hanem a magyar kormány fizeti, teljes egészében közpénzből. Ez abból a 2024-es szerződésből derült ki, amely eljutott a Telex hez. A lap azt írja, hogy a magyar felet a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) képviselte, és a szerződés legfontosabb tétele az volt, hogy a rendező város/ország finanszírozza a teljes 10 millió dolláros pénzdíjalapot és a rendezési költségeket, a nemzetközi szövetségnek fizetendő ötmillió dolláros jogdíjon felül. Cserébe a rendező fél megkapja a jegybevételt, valamint a szponzori és közvetítési jogok bevételeinek nagyobb részét. A 10 millió dollárt egy hónappal a verseny megrendezése előtt kellett átutalni, és külön kikötötték, hogy minden díjazott sportoló a nyereményét adómentesen veheti fel. A rendezési jogdíjat, ami még plusz ötmillió dolláros (1,6 milliárd forint) tételt jelentett, nem egy összegben kellett átutalnia az NRÜ-nek, hanem négy határidőt szabtak meg erre. Az első három még az április 12-i választás előtt volt, a negyedik, egyébként kétmillió dolláros utolsó tételt június 30-ig kellett kiperkálni – ennek már az új kormány tett eleget, írja a lap. Mint ahogy azt írtuk, árfolyamtól és kerekítéstől függően ez az összeg nagyjából 4,7 milliárd forintot jelent – és még erre jönnek rá a rendezési költségek. Eredetileg az atlétikai világdöntőt Balásy Gyula cégei szervezték volna, de velük júliusban szerződést bontott a Tisza-kormány, és az új, meghívásos közbeszerzés szerint az IRUB Kft. vállalta el a munkát 3,2 milliárd forintért. Így a pénzdíjalap, a jogdíj és a szervezési költségek elérték a nyolcmilliárd forintot. Érdekesség, hogy az előző kormány eredetileg 16,75 milliárd forintot biztosított az NRÜ-nek az atlétikai világdöntő megrendezésére, azt viszont még nem tudni, hogy a tényleges rendezési költségek milyen elemekből állnak, és hogyan alakult a végleges költségvetés, mennyit használtak fel a 16,75 milliárdnyi közpénzből. Ha a rendezés teljes költsége megvalósult 10 milliárd forint alatti összegből, akkor az új kormány mintegy hétmilliárd forintot spórolt meg azzal, hogy felbontották Balásy Gyula cégeinek szerződéseit. Azt még nem tudni, hogy mennyi bevételt hozott a magyar kormánynak az atlétikai világdöntő megrendezése. A szervezők bejelentése szerint mindhárom nap telt házzal ment le az egyébként 250 milliárd forint közpénzből épült – az év jelentős részében abszolút kihasználatlan – Zsivótzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban, piaci alapon 61 ezer jegyet értékesítettek összesen, ami átlagosan 30 ezer forintos jegyárral számolva nagyjából 1,7 milliárd forintot jelent. Ez az összeg még mindig elenyésző a rendezési költségekhez képest, így jelenleg nem tudni, hogy pontosan mekkora veszteséggel zárta a magyar kormány az atlétikai világdöntőt. A két év múlva esedékes versenynek még nincs házigazdája. (Borítókép: A Zsivótzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központ. Fotó: Szollár Zsófi / Index) Izgalmas történetek, rejtett kincsek, érdekes épületek - nem csak budapestieknek. MEGVESZEM Ehhez a cikkhez ajánljuk Bookline | Sikerlista Berg Judit - Rumini és a hét penge 4 941 Ft Tovább a termékoldalra