Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Eredeti változat: október 19, 15:24 · Jelenlegi változat: október 19, 21:26
Cím
Az önkormányzatoktól vár bérlakásprojekt-ötleteket a kormány, az ingyen adott teleknek is nagy ára van - Népszabadság
Lead
Körlevélben keres megfizethető lakhatási fejlesztési lehetőséget, illetve potenciális helyszíneket az országos főépítész a Tisza-kormány által indítandó Wekerle Sándor Lakásépítési Programhoz. Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelő államtitkára arra kéri többek között a kerületi polgármestereket, hogy a levélhez mellékelt táblázatban összesítsék valamennyi, előkészítés alatt álló vagy már ezen a fázison […]
Szöveg
Belföld Az önkormányzatoktól vár bérlakásprojekt-ötleteket a kormány, az ingyen adott teleknek is nagy ára van 2026. október 18. Beállítás elsődleges forrásként Körlevélben keres megfizethető lakhatási fejlesztési lehetőséget, illetve potenciális helyszíneket az országos főépítész a Tisza-kormány által indítandó Wekerle Sándor Lakásépítési Programhoz. Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelő államtitkára arra kéri többek között a kerületi polgármestereket, hogy a levélhez mellékelt táblázatban összesítsék valamennyi, előkészítés alatt álló vagy már ezen a fázison túljutott lakhatási projektjüket, és jelöljenek meg további 3 olyan potenciális fejlesztési helyszínt, amely alkalmasak lehet a Wekerle-programban való részvételre. Kérdés, hogy a megmaradó szolidaritási hozzájárulás, az önkormányzati hatáskörök vissza nem adása, vagy újabban a parkolási bevételek elvonása miatt csalódott kerületi polgármesterek mennyire lesznek segítőkészek. Márpedig a legnagyobb szükség Budapesten lenne megfizethető lakásra. Kapcsolódni kell a meglévő városi szövethez A minisztérium olyan helyszíneket vár (helyrajzi számmal, mérettel, tulajdonosok felsorolásával), amelyek alkalmasak kollégiumi, szolgálatilakás-, bérlakás-projektek megvalósítására. A javasolt beruházások lehetőség szerint rendelkezzenek előzetes fejlesztési koncepcióval, tervdokumentációval vagy akár építési engedéllyel, de legalábbis legyen már folyamatban az előkészítésük. Fontos, hogy a projekt mögött „azonosítható helyi lakhatási igény és potenciális célcsoport” legyen. Elfogadnak olyan ötleteket is, amelyek megvalósítása valamilyen okból elakadt, bár akkor kérik megjelölni a továbblépés esetleges akadályait. Az se mindegy, hogy milyen helyszínt javasol az önkormányzat. A potenciális célcsoport mellett az is elvárás volna, hogy a kiszemelt terület „kapcsolódjon a meglévő városi szövethez”. (Jellemezni kell a terület közösségi közlekedési, gyalogos, kerékpáros és közúti elérhetőségeit, megjelölni ezek hiányát.) Barnamezős és alulhasznosított területek is jöhetnek, feltéve, hogy megfelelő közlekedési és közműellátottsággal bírnak (pontosan le kell írni például a víz-, szennyvíz-, villamosenergia- és egyéb releváns hálózatokat) és „fejlesztésük nem igényel aránytalanul nagy új infrastruktúra-beruházást”. Továbbá ne legyenek „érintettek kritikus környezeti szennyezettséggel és ne igényeljenek jelentős kármentesítést”. Előnyt jelent, ha a kiszemelt helyszínt korábban már akcióterületté nyilvánították. Mindezeken felül férjen el rajta legalább 30 lakás. Be kell mutatni a tulajdonviszonyokat, tételesen a területre vonatkozó szabályozásokat, korábbi döntéseket. Az iparterületek többsége nem lesz jó A táblázat mellett az államtitkár azt is kéri, hogy „röviden mutassák be a település legfontosabb lakhatási igényeit és kihívásait”, beleértve, hogy mely célcsoportok esetében milyen hiány mutatkozik, mire lenne igény, illetve azt is, hogy ezek kezelésére vannak-e fejlesztési elképzelései az önkormányzatnak. A leírást és a kitöltött táblázatot október 25-ig kell visszaküldeni. A minisztériumi szűrőn Budapest egykori iparterületeinek többsége fennakad. Kérdésessé válik Rákosrendező új negyede is, hiszen a főváros környezetvédelmi programja szerint a XIII. és XIV. kerület határán fekvő több mint 130 hektáros területen az „elmúlt több mint egy évszázadban keletkezett szennyezés mértéke és a kármentesítés forrásigénye ismeretlen”. Érthető a programalkotók ódzkodása a kármentesítéstől, hiszen ez előre nehezen tervezhető, esetenként brutális költség lehet, ráadásul jelentősen lassíthatja a projektet. A kötelező talajcsere és a kármentesítés önmagában milliárdos tétel, még mielőtt egyetlen tégla is a helyére kerülne. Ráadásul ezek a területek hiába vannak a város belsejében, környezetüktől elszigeteltek, infrastruktúra szempontjából ellátatlanok. Nincsenek bekötve a közművek, nincs elegendő áramkapacitás, nincsenek utak, csatornák, iskolák vagy orvosi rendelők. Márpedig a Tisza-kormány gyors, látványos eredményeket akar, nem túl drágán. Ez nem Rákosrendező negyede lesz. Dienes János volt zuglói főépítész, jelenleg ugyanott városfejlesztési tanácsadó számításai szerint az állami bérlakásprogrammal megcélzott 10 ezer lakás kivitelezési költsége normál versenyhelyzetben elérheti a bruttó 760 milliárd forintot, de erre még rárakódik a telek ára, a kármentesítés költsége és az állami beszerzéseknél eleddig jellemzően megjelenő felár is. Az együttes költség könnyen ezer milliárd fölé ugorhat. A csatlakozó önkormányzatok jelentős bevételtől esnek el Így aligha meglepő módon, a projekt megvalósításához – ahogy azt megelőlegeztük – az állam elsősorban részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú telkeket keres. Csakhogy az állami programhoz ingyen adott teleknek ára van: a csatlakozó önkormányzatok jelentős bevételtől esnek el azzal, hogy a piaci értékesítés helyett a bérházak építésére adják át a település ingatlanát. Egy „jól tartott” egészséges önkormányzati rendszerben, ahol az állami normatívák fedezik a működési költségeket, sőt némi fejlesztésre is marad forrás, ez aligha lenne kérdés, hiszen az önkormányzatoknál egyre többen állnak sorba bérlakásra várva. Az elmúlt két évtizedben azonban az Orbán-kormányok mindent elvettek az önkormányzatoktól, amit csak lehetett: jogköröket, forrásokat, beleszólási jogot. A kivéreztetett települések egyelőre a Tisza-kormánytól is hiába várják a pénzügyi prés oldását, a hatáskörök visszaadását, ami jelentősen csökkentheti a motivációjukat az állami bérlakásprogramhoz való csatlakozás iránt. A Tisza-kormány az általa a hazahozott uniós forrásokból 550 millió eurót költene bérlakásépítésre és kollégiumi férőhelyek bővítésére, amelyhez banki és piaci (például az Európai Beruházási Bank – EBB révén) társfinanszírozás kapcsolódhat, így a rendelkezésre álló összeg elérheti a kétmilliárd eurót. Az idevágó kormányhatározat szerint a Wekerle-program pénzügyi és szabályozási eszközrendszerét 2026. december 31-ig kell kidolgozni. Ugyanerre a határidőre készülhet el az állami lakásügynökségi rendszer létrehozásának szabályozási koncepciója is. Még a témában Tisza-kormány Budapest bérlakásprogram Ezt is ajánljuk