Elégtételt kaptak a tanárok, de a Tiszához is van egy-két szavuk
Bár az elrabolt sztrájkjog ügyében győztek Strasbourgban, hiányolják az új kormány lépéseit.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Mit tudunk a cikkről
géppel kinyerve a címből és a kivonatból, hibázhat- ki
- Á. B.
- Lannert Judit
- Bieber Ivóna
- Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
- Pedagógusok Szakszervezete
- Emberi Jogok Európai Bírósága
- hol
- mikor
- október 15
Mondatok hangnem szerint
csak a cím és a kivonat · Á. B. kapcsán- Elégtételt kaptak a tanárok, de a Tiszához is van egy-két szavuk
- Bár az elrabolt sztrájkjog ügyében győztek Strasbourgban, hiányolják az új kormány lépéseit.
Hangnem
5 mondat alapjánÁ. B. kapcsán: inkább semleges
negatív 24% · semleges 74% · pozitív 1%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés.Módosítások
A forrás a megjelenés után módosította ezt a cikket
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Cím
Elégtételt kaptak a tanárok, de a Tiszához is van egy-két szavuk - Népszabadság
Lead
Bár az elrabolt sztrájkjog ügyében győztek Strasbourgban, hiányolják az új kormány lépéseit.
Szöveg
Belföld Elégtételt kaptak a tanárok, de a Tiszához is van egy-két szavuk Bár az elrabolt sztrájkjog ügyében győztek Strasbourgban, hiányolják az új kormány lépéseit. 2026. október 15. Beállítás elsődleges forrásként Az Emberi Jogok Európai Bírósága a múlt héten kimondta: a magyar állam megsértette a pedagógusok, illetve az őket képviselő szakszervezetek gyülekezési és egyesülési jogát. Ezen belül is konkrétan a szabad sztrájkhoz való jogot. A döntést Lannert Judit oktatási miniszter is üdvözölte, mint Facebook-oldalán írta: (…) „Meggyőződésem, hogy a pedagógusokat nem megalázni, hanem megbecsülni kell, és a szakmai véleményüknek súlyt kell adni.” Kiemelte, miniszterként az egyik első döntése volt, hogy változtassanak ezen a gyakorlaton; a köznevelési törvény módosításával rendezték a sztrájkjog gyakorlásának feltételeit. A strasbourgi bíróság döntését egy csütörtöki sajtótájékoztatón értékelték a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ), a TASZ-nak, és a Magyar Helsinki Bizottságnak képviselői. „Egy 2022 óta tartó küzdelem ért véget, vagy legalábbis érkezett mérföldkőhöz.(…) – fogalmazott Bieber Ivóna a Helsinkitől. Hangsúlyozta, az ügy központi kérdése az, hogy jogsértő volt-e az akkor hatályban lévő szabályozás, ami speciálisan a tanárok sztrájkjára írt elő szabályokat. Megfosztva a jogorvoslattól is A sztrájkvita „alfája és omegája” a „még elégséges” szolgáltatás szintje. Utóbbit sztrájk esetén is biztosítani kell a lakosságot alapvetően érintő szolgáltatásoknál. A magyar munkajogban általános szabály, hogy ezt az „elégséges szintet” a felek közös megállapodással határozzák meg. Ha nem sikerül, akkor a bíróságra hárul a feladat. Ez a gyakorlat évtizedeken át a pedagógusoknál is jól működött, de 2022-ben valami megváltozott. A Fidesz-kormány először veszélyhelyzeti rendeletben, majd pedig törvényben határozta meg az elégséges szolgáltatás szintjét. Mindebből a tanárokat kizárták, sőt, a jogorvoslat lehetőségét is elvették tőlük. A strasbourgi bíróság új döntése szerint a bukott kormány jogszerűtlenül járt el ebben a kérdésben. Az ítélet alapján a jogalkotó nem teheti meg, még törvényben sem, hogy olyan magasan határozza meg a már említett szolgáltatási szintet, hogy az gyakorlatilag kiüresítse a sztrájkhoz való jogot. 2026. október 15. A Magyar Helsinki Bizottság, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös sajtótájékoztatója. Két pedagógus szakszervezet és két tanár győztes pere az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Fotó: Flajsz Péter / Népszabadság Még mindig léteznek a feketelisták Bieber Ivóna leszögezte: ez a jogszabály volt az, ami 2022-ben polgári engedetlenségbe kényszerítette azokat a tanárokat, akik alapvető jogukkal élve sztrájkolni szerettek volna. „Nekik nemcsak fegyelmi eljárástól kellett tartaniuk, hanem sok esetben attól is, hogy máról hónapra megszűnik a megélhetésük, akár több évtizedes munka után is kirúgják őket az állásukból. Egy ilyen légkör bénítólag hat, meghátrálásra kényszerítheti még a legbátrabb tanárokat is” – fogalmazott Bieber, ám hozzátette: bár a strasbourgi ítélet elégtételt jelent, a történteket nem lehet jóvá tenni. A helyzet ráadásul továbbra sem fényes. Kormányváltás ide, vagy oda, még mindig léteznek a feketelisták, amelyek alapján a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok nehezen kapnak munkát az állami intézményekben. A szakszervezeti vezetők szintén nem elégedettek a Lannert Juditék által meghozott törvényi változtatásokkal sem. „Valódi szabad sztrájkjogunk minden év január 31-éig van. Utána az érettségire való felkészítésre hivatkozva továbbra is korlátozzák a sztrájkjogunkat” – mondta Totyik Tamás a PSZ elnöke, aki szerint nem egyértelmű a jogszabály abban a kérdésben sem, hogy mikor kell bírósághoz fordulni, ha nem jutnak megegyezésre a felek az elégséges szolgáltatásról. Nagy Erzsébet hozzátette: Nem igaz Lannert Judit Facebook-on posztolt kijelentése, hogy visszaadták volna az oktatásban dolgozók sztrájkjogát. „Valamelyest visszaadtak belőle, de azért még bőven van mit igazítani” – jegyezte a PDSZ országos választmányának tagja. A szakszervezetek a sztrájkjog rendezése mellett a státusztörvény mielőbbi eltörlését is várnák az oktatási tárcától. Még a témában Fidesz Európai Unió sztrájk Lannert Judit Strasbourg Pedagógusok Ezt is ajánljuk