Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Eredeti változat: október 16, 20:32 · Jelenlegi változat: október 17, 14:37
Cím
A kkv-k nélkül nincs termelékenységi fordulat, de jó hír, hogy a felzárkózáshoz érkeznek az uniós milliárdok
Lead
A magyar gazdaság jövőbeli sikere jelentősen függ attól, hogy sikerül-e az eddigi extenzív növekedést egy tudásalapú, termelékenységre fókuszáló modellre cserélni. Bár a hazai kis- és középvállalkozások uniós összehasonlításban jelenleg komoly lemaradásban vannak a hatékonyság terén, Végh Richárd, a KAVOSZ vezérigazgatója hangsúlyozta a Portfolio Nyugat-magyarországi Economic Forum 2026 konferenciáján, hogy a hazai kkv-k nélkül biztosan nem megvalósítható a termelékenységi fordulat. A bizonytalan piaci környezetben a cégek beruházási kedvét egyelőre leginkább a kedvezményes hitelkonstrukciók tartják életben, hamarosan azonban hatalmas lehetőségek nyílnak meg a szektor előtt. A közeljövőben több százmilliárd forintnyi felszabaduló uniós és hazai forrás válik elérhetővé a digitalizációs, energetikai, valamint innovációs fejlesztésekre, amelyeket Madarász András, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó értékesítési igazgatója mutatott be. A jelentős vissza nem térítendő támogatások és kombinált pénzügyi eszközök elnyeréséhez a vállalatoknak már most meg kell kezdeniük a projektek tudatos előkészítését.
Szöveg
A magyar gazdaság jövőbeli sikere jelentősen függ attól, hogy sikerül-e az eddigi extenzív növekedést egy tudásalapú, termelékenységre fókuszáló modellre cserélni. Bár a hazai kis- és középvállalkozások uniós összehasonlításban jelenleg komoly lemaradásban vannak a hatékonyság terén, Végh Richárd, a KAVOSZ vezérigazgatója hangsúlyozta a Portfolio Nyugat-magyarországi Economic Forum 2026 konferenciáján, hogy "a hazai kkv-k nélkül biztosan nem megvalósítható a termelékenységi fordulat". A bizonytalan piaci környezetben a cégek beruházási kedvét egyelőre leginkább a kedvezményes hitelkonstrukciók tartják életben, hamarosan azonban hatalmas lehetőségek nyílnak meg a szektor előtt. A közeljövőben több százmilliárd forintnyi felszabaduló uniós és hazai forrás válik elérhetővé a digitalizációs, energetikai, valamint innovációs fejlesztésekre, amelyeket Madarász András, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó értékesítési igazgatója mutatott be. A jelentős vissza nem térítendő támogatások és kombinált pénzügyi eszközök elnyeréséhez a vállalatoknak már most meg kell kezdeniük a projektek tudatos előkészítését. Vállalkozói Klub 2026 Szakértőinkkel arra keressük a választ, hogy milyen tényezők és finanszírozási lehetőségek támogathatják a fenntartható növekedést a változó gazdasági környezetben, valamint feltérképezzük a kkv-hitelezés jelenlegi helyzetét és a legfrissebb finanszírozási forrásokat is. Gyere el te is. Információ és jelentkezés Magyarország gazdasági fejlődésében az extenzív növekedési modellt fel kell váltania az intenzív, tudásalapú és a termelékenységre épülő modellnek. A 2015 és 2025 közötti időszak adatai rávilágítanak arra, hogy a munka és a tőke növekedési hozzájárulása Magyarországon és Lengyelországban egyaránt 2,1 százalék volt. Ennek ellenére a lengyel gazdaság éves átlagban több mint 1 százalékkal gyorsabban bővült. A különbség oka nem a beruházások mennyiségében keresendő, hiszen a hazai beruházási ráta meghaladta az uniós és a lengyel átlagot is. Az eltérést a termelékenység javulása, az új eljárások bevezetése, a szolgáltatások fejlesztése és a digitalizációs eszközök hatékonyabb alkalmazása eredményezte - mondta előadásában Végh Richárd , a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója . A nemzetközi felmérések, köztük az OECD és a Világbank elemzései is igazolják, hogy a vállalatvezetés minősége döntő szerepet játszik a termelékenység növelésében. A magyar kis- és középvállalkozások ezen a téren jelentős elmaradásban vannak, és az Európai Unió huszonhét tagállama közül jelenleg az utolsó előtti helyen állnak a termelékenységi rangsorban. A hazai kkv-k nélkül biztosan nem megvalósítható a termelékenységi fordulat – hangsúlyozta Végh a Portfolio Nyugat-magyarországi Economic Forum 2026 konferenciáján. A fejlődéshez elengedhetetlen a külföldi tulajdonú nagyvállalatok és a hazai beszállítók szorosabb együttműködése, valamint a bérek, az energiaárak és az inputköltségek emelkedése okozta nyomás hatékony kezelése. A finanszírozási hátteret vizsgálva megállapítható, hogy a hitelpenetráció mind Magyarországon, mind a régióban alacsony az európai uniós átlaghoz képest, a GDP-arányos hitelvolumen megközelítőleg csupán a fele annak. Az Európai Központi Bank felmérése szerint az unióban a vállalkozások 63 százaléka választaná elsődleges külső forrásként a bankhitelt, Magyarországon viszont ez az arány mindössze 46 százalék. A KAVOSZ saját, több mint 1400 cégvezető bevonásával készült őszi felmérése rávilágított arra, hogy a beruházásokat leginkább a bizonytalan gazdasági környezet veti vissza. Emellett a válaszadók 24 százaléka a saját forrás hiányát jelölte meg oknak, míg 15 százalékuk a vissza nem térítendő támogatásokra vár. A Széchenyi Kártya Program 2020 óta kiemelkedő szerepet játszik a hazai kkv-szektor válságkezelésében és likviditásának biztosításában. A program rendkívül széles körű: jelenleg mintegy 80 ezer vállalkozás rendelkezik támogatott hitellel, összesen 135 ezer szerződés keretében, 5300 milliárd forintos nominális volumennel. A felmérésekből kiderült, hogy a fix 3 százalékos beruházási hitelek és a BUBOR-alapú, nagyjából 5,5 százalékos likviditási hitelek nélkül a tervezett fejlesztések mindössze 12 százaléka valósulna meg változatlan formában. Forrásból nem lesz hiány A támogatási környezet jelentős átalakulás előtt áll, különösen a 2028-tól induló hétéves uniós ciklusban. Ekkor a vissza nem térítendő források mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a visszatérítendő, illetve a kombinált pénzügyi konstrukciók. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében mintegy 6,51 milliárd euró áll rendelkezésre, amelyből a 3,5 milliárd eurós hitelrészt augusztus végéig már jóváhagyták. Bár a források felhasználásának hivatalos határideje az idei év vége, technikai megoldások révén biztosítják a források elérhetőségét: a kkv-knak elkülönített, mintegy 500–600 milliárd forintos keretösszeget a jövő év folyamán fogják ténylegesen kifizetni a jogosultaknak. Jelentős előrelépés történt a korábban blokkolt kohéziós alapok terén is. Miután az Európai Tanács jóváhagyta a feltételek teljesülését, 4,2 milliárd eurónyi forrás vált jogilag és gyakorlatilag is hozzáférhetővé Magyarország számára. Ezzel párhuzamosan egy további 2,2 milliárd eurós összeg felszabadításáról is zajlanak a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Ezek a döntések megnyitják az utat számos, korábban felfüggesztett innovációs és kutatás-fejlesztési pályázat heteken belüli újraindulása előtt. A vállalkozások 2027 végéig pályázhatnak ezekre, a projektek megvalósítására pedig további két év áll majd rendelkezésükre – mondta előadásában Madarász András , a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó értékesítési igazgatója. A jelenleg is elérhető és a közeljövőben megnyíló pályázatok kiemelt fókuszterületei a digitalizáció, az energiahatékonyság, valamint a kutatás-fejlesztés lesznek. A nyugat-magyarországi régióban működő cégek számára már elérhető egy kombinált támogatási konstrukció zöldmezős beruházásokra és telephelybővítésre, amelynek keretében 150 millió és 1 milliárd forint közötti összeg igényelhető. Emellett a rendkívül népszerű, nulla százalékos beruházási hitel határidejét a jövő év júniusának végéig meghosszabbították. A maximálisan felvehető összeget 150 millió forintra emelték, amelyből az új, le nem zárt üzleti évvel rendelkező vállalatok 50 millió forintot igényelhetnek. Az innovációs célú pályázatok széles skálája nyílik meg, ahol akár egy belső folyamat optimalizálása vagy egy új szoftver bevezetése is elegendő lehet a sikeres induláshoz. Ezek keretében 5 és 250 millió forint közötti összegekre lehet pályázni, akár 60 százalékos vissza nem térítendő támogatási intenzitás mellett. A hevesi és borsodi régiókban az épületenergetikai korszerűsítésekre 50 százalékos támogatás is elérhető. A 49 fő alatti létszámmal működő cégek pedig 18 hónapon keresztül folyósított, jelentős bértámogatást és 70 százalékos gépberuházási támogatást kaphatnak, amennyiben folyamataikat hatékonyabbá teszik. Madarász hangsúlyozta, hogy a hazai források mellett a kis- és középvállalkozásoknak érdemes nyitniuk az Európai Bizottság által közvetlenül koordinált brüsszeli alapok felé is. Ezeknél sok esetben már nem elvárás a nyugat-európai konzorciumi partner bevonása. A sikeres projektmegvalósítás alapfeltétele a megfelelő előkészítés, a pontos költségvetés megtervezése, az árajánlatok időben történő bekérése, valamint a köztartozásmentes adózói adatbázisban való folyamatos szereplés. Címlapkép forrása: Portfolio