Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Eredeti változat: október 16, 15:36 · Jelenlegi változat: október 16, 17:36
Cím
Világszenzáció! Egy francia repked aVérmező– III. rész (Blériot-képeslap)fölött!
Lead
Hiába hullottak fejek, hiába táborozott itt szabadságharcosok serege, hogy visszafoglalja Buda várát, és hiába jelent meg néhány alkalommal maga Ferenc József császár is, hogy masírozó operetthadseregének látványával elégítse ki kultúrszomját, 1909. szeptember 15-én – egy párizsi távirat nyomán – olyan szenzáció közeledtéről számoltak beAz akkoribanalapok, amelynek megvalósulásavilág leghíresebb embereként emlegetett Louis Blériot tartott repülésbemutatót Budapesten. De ténylega Vérmezőminden korábbi eseményétkörnyékén szálldosott? Kiderül Legát Tibornakafeledés homályába száműzte volna.budai közterületet bemutató cikkéből.
Szöveg
A távirat nem kevesebbet ígért, mint a kaszáló/vesztőhely/gyakorlótér történetének legnagyobb, legfantasztikusabb és minden régi szomorúságot, illetve sérelmet feledtető attrakcióját, Louis Blériot fellépését. A „repülő franciáét”, akit 1909 júliusa óta a világ leghíresebb embereként azonosítottak, és akit a sajtó nemcsak átvitt értelemben emelhetett az egekbe, pár hónappal korábbi hőstettével, a La-Manche csatorna átrepülésével érdemelte ki örökbérletét az örökkévalóságba; a 33 kilométeres távot, amely a világ első tenger feletti távrepüléseként került a jegyző- és emlékkönyvekbe, Blériot saját tervezésű gépével 31 perc alatt teljesítette, és ez akkora szenzációnak számított, hogy szeptember közepén is ezt zengték a lapok. Az utókor némi értetlenségét elsősorban az okozhatja, hogy 120 évvel korábban, 1785. január 7-én az amerikai John Jeffries és a francia Jean-Pierre Blanchard Dover szikláitól rajtolva hőlégballonnal már átszállingózott a csatorna felett, s nyomukban mások is, ám az efféle kalandtúra a 19. század végére kiment a divatból, s legfeljebb azon ballonisták hozzátartozóinak emlékében élt, akik nem voltak annyira szerencsések, mint Jeffries és Blanchard. Noha a Blériot körüli cirkusz nélkülözhetetlen kelléke volt riválisa, Hubert Latham, akit szintén francia származása ellenére a britek magukénak tekintettek, s akit pár nappal Blériot sikere előtti hasonló próbálkozása során a tengerből kellett kihalászni, s arra épp megfelelt, hogy a pilótákat a sajtó a brit–francia örökrangadó legfrissebb meneteként állítsa be. De ennél sokkal fontosabb volt, hogy Blériot fellépése után a közönség a francia repülőgépre olyan eszközként tekinthetett, amelyet az ember uralni képes, nincs annyira kitéve az időjárás szeszélyeinek, mint a hőlégballon, vagy mint a korábbi modellek.