Boltzárásoktól és elmaradó béremelésektől tartanak a magyar kereskedők a vagyonadó miatt.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Az MNKSZ rámutat, hogy a vagyonadó versenytorzító és diszkriminatív, mert kizárólag a magyar tulajdonú vállalkozásokra ró újabb adóterhet, miközben az ugyanolyan tevékenységet végző külföldi vállalkoz
Bodnár Boglárka kapcsán: túlnyomórészt semleges
negatív 0% · semleges 100% · pozitív 0%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés. az egész esemény hangneme →1. a 4 cikk közül
2026. október 14., 06:02 az első · a második cikk 4 órával később, az utolsó 8 órával később jelent meg. A megjelenés sorrendje nem azt jelzi, ki jutott elsőként az információhoz.Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Figyelmeztet a szövetség: vállalkozások tönkremenetelével, munkahelyek elvesztésével jár Magyar Péterék lépése
Boltzárásoktól és elmaradó béremelésektől tartanak a magyar kereskedők a vagyonadó miatt.
Gazdaság vagyonadó adó mnksz magyar gazdaság beruházás munkavállalók kkv kkv-szektor magánvagyon működőtőke Figyelmeztet a szövetség: vállalkozások tönkremenetelével, munkahelyek elvesztésével jár Magyar Péterék lépése 2026.10.14. 06:02 A milliárdosok nagyobb közteherviselését célozza a kormány, a magyar kereskedők érdekképviselete azonban arra figyelmeztet: a vagyonadó a vállalkozások fejlesztési és béremelési forrásait is elviheti, a legkevésbé jövedelmező boltokat pedig bezárásra kényszerítheti. A vita egyik legfontosabb kérdése, hogyan lehet megadóztatni a felhalmozott vagyont, ha annak jelentős része működő cégekben van, és nem szabadon elkölthető pénz. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elfogadhatatlannak tartja a tervezetet. Egy vállalkozás értéke nőhet attól, hogy tulajdonosa korszerűsíti az üzleteit, fejleszti a raktárait vagy visszaforgatja a nyereségét, ettől azonban még nem feltétlenül lesz több szabadon felhasználható pénze. A vagyonadó körüli vita egyik lényeges gazdasági dilemmája éppen ez: hogyan hat a tulajdonos adóztatása arra a cégre, amelyben a vagyona felhalmozódott? A kérdés a beruházások, a munkahelyek és a tőke Magyarországon tartása szempontjából is jelentős. A kormány az arányosabb közteherviseléssel indokolja az új adónemet – mely választási ígéreteinek egy fő eleme is volt –, azt az elvet követve, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb részt vállaljanak a közszolgáltatások finanszírozásából. A szabályozás egyelőre tervezet, amelynek társadalmi egyeztetése október 14-ig – vagyis e cikk megjelenésének napjáig – tart, így a végleges feltételek még változhatnak. Milliárdos vagyon, de miből fizetik az adót? A javaslat szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évente 1 százalékos adó jutna, a százmilliárd forintot meghaladó részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. Ahogy azt az Index a tervezet részleteit bemutató elemzésében megírta, az adóalapba az ingatlanok és befektetések mellett a társasági részesedések is bekerülhetnének, és a szabályozás bizonyos vagyonkezelési konstrukciókat önálló adóalanyként kezelne. A kormány tájékoztatása alapján a belföldi magánszemélyek magyarországi és külföldi vagyonát egyaránt figyelembe vennék, a külföldi magánszemélyeknél pedig a magyarországi vagyon lenne érintett. Az adóztatás megértéséhez ezért a vállalkozás tulajdonosi háttere mellett az adóalany személyét és illetőségét is vizsgálni kell. Az első fizetési kötelezettség már a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján keletkezne, az adót pedig 2027. augusztus 31-ig kellene bevallani és megfizetni. Képünk illusztráció! Fotó: Bodnár Boglárka / MTI A vállalkozók szempontjából az egyik legfontosabb részlet a cégrészesedések értékelése. Magyar Csaba adószakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nem tőzsdei társaság adóztatásnál figyelembe vett értéke jelentősen eltérhet a könyv szerinti saját tőkéjétől. Ebből az a fizetési dilemma következhet, hogy a tulajdonosnak egy jelentős értékű, de készpénzt nem feltétlenül biztosító cégrészesedés után kellene előteremtenie az éves adót. A széles adóalap mellett ugyanakkor Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár azzal érvelt , hogy az egyes vagyontípusok mentesítése az adómentes eszközökbe terelhetné a vagyont. A várható bevétel és a tényleges gazdasági hatás körül már korábban is vita alakult ki. György László egyetemi docens arra figyelmeztetett , hogy egy rosszul kialakított vagyonadó a helyhez kötött vállalkozókat terhelheti, miközben a legmobilabb nagy vagyonok részben kikerülhetnek a hatálya alól. A vagyon külföldre költöztetésének visszaszorítására a kormány egy külön kilépési adót, úgynevezett exit taxot is előkészít. Államtitkári tájékoztatás szerint az 500 millió forint feletti vagyont érinthetné, és bizonyos esetekben az adóügyi illetőség külföldre helyezésekor a még nem realizált nyereséget adóztatná. A vita központi kérdése így az, hogy a nagy vagyonok fokozott közteherviselését hogyan lehet összeegyeztetni a működő vállalkozások finanszírozásával, az értékelés megbízhatóságával és az adóelkerülés visszaszorításával. A fejlesztések értéke válna adóalappá Ehhez a vitához csatlakozott a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), amely a tervezet elutasítását a hazai vállalkozások versenyhelyzetével, a fejlesztési és béremelési források védelmével, valamint az értékbecslés várható terheivel indokolja. A vagyonadóról szóló törvénytervezet elfogadhatatlan és méltánytalan: nemzetgazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontból egyaránt kockázatos és káros, torzítja a versenyt, és kettős mércét alkalmaz. Visszafogja a beruházásokat, fékezi a fejlesztéseket, és társadalmi szempontból is rossz üzenetet közvetít – hangsúlyozta Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára. A tervezet nem a jogellenesen felhalmozott magánvagyont adóztatja, hanem a vállalkozások működőtőkéjét teszi adóalappá. Az MNKSZ rámutat, hogy a vagyonadó versenytorzító és diszkriminatív, mert kizárólag a magyar tulajdonú vállalkozásokra ró újabb adóterhet, miközben az ugyanolyan tevékenységet végző külföldi vállalkozásokat nem adóztatja meg. „A magyar vállalkozók évtizedek óta fejlesztenek, beruháznak, munkahelyeket teremtenek, adót fizetnek, és felelősséget vállalnak dolgozóikért. Magyarországon a magyar kis- és középvállalkozások 3,3 millió munkavállalónak biztosítanak munkát és megélhetést. A munkaadókat terhelő vagyonadó bevezetése e munkavállalók létbiztonságát is veszélyezteti” – emelte ki Neubauer Katalin. Képünk illusztráció! Fotó: Bodnár Boglárka / MTI A vagyonadó társadalmi szempontból is káros üzenetet hordoz: nem ösztönzi a hosszú távú tervezést, a takarékoskodást, a gondoskodást, a felelősségvállalást, a beruházást és a fejlődést. Ezzel a társadalom és a gazdaság fejlődése ellen hat. Bevezetése esetén a magyar vállalkozások jelentős része ellehetetlenülne: nem maradna elegendő forrás béremelésre és fejlesztésre, miközben tovább nőne a külföldi cégekkel szembeni versenyhátrányuk – tette hozzá a főtitkár. A kereskedelemben a multinacionális szereplők megjelenése óta rendkívül éles a verseny. A magyar kereskedők folyamatos fejlesztésekre kényszerülnek, hogy lépést tudjanak tartani versenytársaikkal. Ennek érdekében a megtermelt jövedelmüket visszaforgatták vállalkozásaikba, és értéknövelő beruházásokat hajtottak végre. Korszerűsítették üzleteiket, raktáraikat, technológiáikat és informatikai rendszereiket. Digitalizáltak, automatizáltak, önkiszolgáló kasszákat vezettek be. Energiahatékonysági és technológiai beruházásokkal igyekeztek megfelelni a kor egyre magasabb elvárásainak. Mindez növelte vállalkozásaik értékét, amely most a vagyonadó alapjává válna. A kereskedelem jövedelmezősége ugyanakkor a nemzetgazdasági ágak között az egyik legalacsonyabb. A vagyonadó így a béremelések és a fejlesztések forrásait vonná el, a legkevésbé jövedelmező, kistelepüléseken működő boltokat pedig bezárásra kényszeríthetné. Bevezetése ezért az élelmiszer-ellátást is veszélyeztethetné – mondta a főtitkár, aki kérdésünkre, hogy, hogy a szóban forgó vállalkozások vállalják-e, hogy vagyonadó nélkül versenyképes béreket biztosítanak munkavállalóiknak, igennel válaszolt. Az értékbecslés is súlyos terheket jelentene Az MNKSZ aggályosnak tartja, hogy a vagyonadó bevezetése rövid időn belül több tízezer vállalkozás több millió vagyonelemének reális és hitelt érdemlő értékbecslését tenné szükségessé. A tervezetben meghatározott feltételeknek ráadásul csak néhány, jellemzően multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó cég tudna megfelelni, így az értékbecsléseket is csak ezek végezhetnék el. Rámutatnak, hogy nincs garancia arra, hogy az adóhatóság elfogadná az értékbecslők által megállapított értéket, és arra sem, hogy az megfelelne a piaci értéknek. Az is kérdéses, hogy rendelkezésre állna-e elegendő kapacitás a feladat elvégzésére. A szövetség szerint az értékbecslés díjazása is tisztázatlan: a becsült érték meghatározott százaléka, óradíj vagy más elszámolás alapján állapítanák-e meg a költségeket. A vállalkozásoknak a vagyonadón felül az értékbecslés díját és az azzal járó adminisztráció terheit is viselniük kellene. Ezeket a többletköltségeket később kénytelenek lennének beépíteni termékeik és szolgáltatásaik árába, ami növelné a fogyasztói árakat és a szolgáltatási díjakat, ezáltal az inflációt is. Mindezek alapján a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elfogadhatatlannak tartja a vagyonadó tervezet szerinti bevezetését. (Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Bodnár Boglárka / MTI) Ehhez a cikkhez ajánljuk Bookline | Sikerlista
Index index.hu · aktív · 803 cikk a héten
a forrás oldala →