Noha a visegrádi négyek körében már élen van a magyar építőipar az elérhető kereseteket tekintve, a németorzsági szinthez képest még mindig óriási a szakadék, ami komoly kihívást jelent a szakemberek itthon tartásában.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Még a témában elemzés építőipar keresetek ÉVOSZ Ezt is ajánljuk Feljelentést tett Somlai Bálint cége, mert a Varga Mihály vezette MNB kidobta egy közbeszerzésből és drágábban szerződött helyette Patth
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Építőipari keresetek Magyarországon: a régióban már versenyképes, de fényévekre van a németekétől - Népszabadság
Noha a visegrádi négyek körében már élen van a magyar építőipar az elérhető kereseteket tekintve, a németorzsági szinthez képest még mindig óriási a szakadék, ami komoly kihívást jelent a szakemberek itthon tartásában.
Gazdaság Építőipari keresetek Magyarországon: a régióban már versenyképes, de fényévekre van a németekétől Noha a visegrádi négyek körében már élen van a magyar építőipar az elérhető kereseteket tekintve, a németorzsági szinthez képest még mindig óriási a szakadék, ami komoly kihívást jelent a szakemberek itthon tartásában. 2026. október 13. Beállítás elsődleges forrásként Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) friss adatai szerint a magyar építőiparban dolgozók bérszintje eléri a régiós középmezőny felső részét, de a hazai bérszínvonal továbbra is jócskán elmarad a nyugat-európai jövedelmi viszonyoktól. Egy építőipari szakmunkás bruttó havi személyi alapbére Magyarországon átlagosan 544635 ezer forint (körülbelül 1470–1718 euró) között mozog. Ez az összeg bruttó, így a kézhez kapott nettó kereset az egyéni adókedvezményektől függően eltérő lehet. Ezzel a bérrel a szakmunkások kategóriájában Magyarország már csaknem azonos szinten van a lengyel alsó sávval, és jelentősen megelőzi a szlovák szinteket, de még mindig csak a töredékét keresi itthoni egy szakember a németországi kollégáihoz képest. Ott a szakmunkásbérek a 4118–4585 eurós sávot is elérik – derül ki az ÉVOSZ közleményéből. Az alacsonyabb képzettséget igénylő pozíciókban a helyzet hasonló: a betanított munkások bruttó átlagbére 508 ezer forint (1374 euró), míg a segédmunkásoké 439 ezer forint (1188 euró) környékén alakul. Ez kedvezőbb a szlovák mutatóknál, de elmarad a nyugati bérszintektől. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete Magyarországon idén pontosan 590538 forint (1596 euró) volt, ami elmarad a lengyel (2100 euró) és cseh (1720 euró) adatoktól, de meghaladja a szlovák szinteket. Ezzel szemben Németországban az átlagkereset a 4213 eurót is eléri, a minimális bruttó óradíj pedig a magyar 2145 forintos (5,80 eurós) szinthez képest Németországban a 15,86 eurót, a szakképzett területeken pedig a 24 eurót is elérheti. A felsőfokú végzettségű termelésirányítók és építésvezetők magyar átlagos alapbére több mint egymillió forint (2801 euró/hó), hasonló képzettséggel és tapasztalattal Németországban kétszer ekkora jövedelmet érnek el. Ugyanakkor a bérek összehasonlítása önmagában csalóka egy munkavállaló számára – figyelmeztetett Koji László, az ÉVOSZ elnöke, hiszen a megélhetés költségei is lényegesen eltérhetnek. Különösen igaz ez a magas német megélhetési költségeknél, ezért az elemzés – hangsúlyozta – elsősorban a bértarifák relatív versenyképességének és a munkaerőpiaci pozíciók összehasonlításának alapjául szolgál. A magyar építőipar legfőbb kihívása mindenesetre továbbra is a szakképzett munkaerő itthon tartása. Még a témában elemzés építőipar keresetek ÉVOSZ Ezt is ajánljuk