A húszik elvágták az ország harmadik legnagyobb városának fő utánpótlási útvonalát. A bekerített védők kitartásán múlhat, megőrzi-e befolyását a nemzetközileg elismert vezetés. A harcok a Vörös-tenger déli bejáratának ellenőrzését is érintik, miközben a lakosságot az egészségügyi ellátás összeomlása fenyegeti.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Donald Trump kapcsán: túlnyomórészt semleges
negatív 4% · semleges 93% · pozitív 3%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés.Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Taiz körül zajlik a jemeni háború egyik legfontosabb csatája, súlyos vereséget hozhat Rijádnak - Népszabadság
A húszik elvágták az ország harmadik legnagyobb városának fő utánpótlási útvonalát. A bekerített védők kitartásán múlhat, megőrzi-e befolyását a nemzetközileg elismert vezetés. A harcok a Vörös-tenger déli bejáratának ellenőrzését is érintik, miközben a lakosságot az egészségügyi ellátás összeomlása fenyegeti.
Külföld Taiz körül zajlik a jemeni háború egyik legfontosabb csatája, súlyos vereséget hozhat Rijádnak A húszik elvágták az ország harmadik legnagyobb városának fő utánpótlási útvonalát. A bekerített védők kitartásán múlhat, megőrzi-e befolyását a nemzetközileg elismert vezetés. A harcok a Vörös-tenger déli bejáratának ellenőrzését is érintik, miközben a lakosságot az egészségügyi ellátás összeomlása fenyegeti. 2026. október 12. Beállítás elsődleges forrásként A jemeni háború egyik legfontosabb csatája most Taiz körül zajlik. Az Irán támogatását élvező húszik október elején elvágták a várost az Ádennel és a kormány ellenőrizte déli területekkel összekötő főutat. A bekerítés az ország harmadik legnagyobb városában rekedt civileket és a kormánypárti alakulatokat egyaránt fenyegeti. A tét jóval nagyobb egy újabb település elfoglalásánál: Taiz elvesztése megrendítené a nemzetközileg elismert jemeni vezetést, és súlyos kudarcot jelentene az azt támogató Szaúd-Arábiának. A környéken évek óta húzódik a front. A város fekvése magyarázza, miért koncentrálnak ide mindkét oldal erői: Taiz a húszik uralta észak, a kormánypárti déli területek és a vörös-tengeri partvidék között fekszik. A térség útjain fegyverek, katonák és élelmiszer-szállítmányok mozognak. Aki ezeket az összeköttetéseket ellenőrzi, az a többi front utánpótlását is befolyásolhatja. A déli út elvesztésével a védők legfontosabb szárazföldi kapcsolata szakadt meg. Az utánpótlás elvágása döntheti el a csatát A Neue Zürcher Zeitung beszámolója október 5-re teszi a bekerítést lehetővé tevő áttörést. Az Al-Dzsazíra szerint a húszik már október 4-ig elfoglalták a délebbre fekvő at-Turba települést, és elvágták az utolsó fő közlekedési útvonalat. A jelentések időpontjai eltérnek, a katonai következmény azonban azonos: a kormányerőknek úgy kell védeniük Taizt, hogy a déli hátországból érkező ellátásuk súlyosan korlátozott. A hegyek közé szorult város különösen sebezhető. A környező magaslatok birtoklása lehetővé teszi a lakónegyedek és az utak tüzérségi támadását, miközben nehezíti a felmentő alakulatok közeledését. A húsziknak ezért nem feltétlenül kell azonnal megkísérelniük a belváros elfoglalását. Az utánpótlás elvágásával és a külső állások megerősítésével is felőrölhetik a védekezést. A kormánycsapatok szaúdi légi támogatással próbálják áttörni a gyűrűt, egyelőre igazolt, tartós siker nélkül. A hadjárat a Vörös-tenger partján kezdődött. A húszik szeptemberi előrenyomulásuk során elfoglalták Mokha kikötőjét és a Báb el-Mandeb szoros térségét. A jemeni vezetés október elején nagyszabású ellentámadást jelentett be, és Mokha visszafoglalásáról is hírek terjedtek el. A svájci lap szerint azonban a kormányerők csak néhány kilométert jutottak előre, állítólag súlyos veszteségek árán. Az Al-Dzsazíra október 11-i tudósítása továbbra is a húszik ellenőrzése alatt álló területként írta le Mokhát és a szoros környékét. A széttagolt kormányoldal gyenge pontja Taiz fontos kereskedelmi központ és a húszikkal szembeni ellenállás egyik jelképe. Védelmében reguláris katonák, helyi fegyveres csoportok és az iszlamista Iszlah párthoz kötődő harcosok vesznek részt. Adam Baron, a New America kutatóintézet Jemen-szakértője az NZZ-nek azt mondta: Szaúd-Arábiának mindeddig nem sikerült ezekből a különböző alakulatokból ütőképes hadsereget létrehoznia. A közös ellenfél önmagában nem szüntette meg a kormányoldalon belüli megosztottságot. A nemzetközileg elismert vezetés fennhatósága már most is korlátozott. Szanaa és az északi országrész jelentős része a húszik kezén van. Mokhát korábban Tárik Száleh erői tartották, délen pedig az önállóságot követelő szeparatisták is jelentős hatalommal rendelkeznek. Taiz ezért a központi kormány számára különösen értékes: olyan nagyváros, ahol még számottevő katonai és társadalmi támasza maradt. Rasád al-Alími, az elnöki vezetőtanács elnöke ráadásul ebből a térségből származik. Baron szerint a város eleste további csapást mérne a hivatalos vezetés legitimitására. Megmutatná, hogy külső támogatással sem képes megvédeni egyik legfontosabb bázisát. Katonailag a déli irányú előrenyomulás lehetősége is bővülne, de ebből nem következik, hogy a húszik rögtön Áden ellen fordulnának. A szakértő elképzelhetőbbnek tartja, hogy megállapodást keresnének a déli szeparatistákkal, és másutt, például az olajban gazdag Márib térségében összpontosítanák erőiket. Rijád számára a taizi vereség azt jelezné, hogy a légierő bevetése továbbra sem elegendő a jemeni erőviszonyok megfordításához. A 2015-ben megkezdett szaúdi beavatkozás sem törte meg a húszik hatalmát. A mostani harcok közben a milícia ismét szaúdi célpontokat támad: a rijádi repülőteret október 10-én ért rakétacsapásban a hatóságok első közlése szerint tizenkét ember meghalt, több mint háromszázan megsérültek. A támadások növelik a királyságra nehezedő nyomást, de nem oldják meg a bekerített jemeni alakulatok helyzetét. A kórházak hamarabb összeomolhatnak, mint a védelem A civil lakosság már a csata kimenetele előtt súlyos árat fizet. Taiz korábban is hosszú ostromot élt át: a 2015–2016-os bekerítés megtörése után több bevezető út lezárva maradt. Egy keleti összeköttetés 2024-ben újra megnyílt, de a harcok kiújulásával azt is lezárták. A mostani elszigeteltség így egy eleve kimerült várost sújt, ahol az üzemanyag- és vízhiány a mindennapi életet is akadályozza. A jemeni egészségügyi minisztérium október 11-én ismertetett figyelmeztetése szerint a gyógyszerek, az infúziók, az egészségügyi eszközök és az üzemanyag készletei a kimerüléshez közelítenek. Emiatt leállhatnak a sürgősségi műtétek, az intenzív osztályok, a dialíziskezelések és az újszülöttellátás. Üzemanyag nélkül a kórházi generátorok és a mentők sem működhetnek, a hűtést igénylő gyógyszerek és oltóanyagok pedig használhatatlanná válhatnak. A minisztérium az ellátási útvonalak megnyitását, a betegek és a segélyszállítmányok biztonságos áthaladását sürgette. Baron nagy menekülthullám veszélyére figyelmeztetett, ha a város védelme összeomlik. Taiz sorsa ezért a jemeni háború két legsúlyosabb kérdését kapcsolja össze: marad-e működőképes katonai támasza a hivatalos vezetésnek, és eljut-e az életmentő segítség a front mögött rekedt lakossághoz. Még a témában Szaúd-Arábia Jemen húszik Taiz Ezt is ajánljuk