Itt az egyik kérdés, ami meghatározhatja a magyar pártpolitikát, erről a térfélről kihívó nélkül maradt a Tisza
Egyelőre nincs új kezdeményezés.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Mit tudunk a cikkről
géppel kinyerve a címből és a kivonatból, hibázhatMondatok hangnem szerint
csak a cím és a kivonat · Zsiga Bulcsú kapcsán- Itt az egyik kérdés, ami meghatározhatja a magyar pártpolitikát, erről a térfélről kihívó nélkül maradt a Tisza
- Egyelőre nincs új kezdeményezés.
Hangnem
5 mondat alapjánZsiga Bulcsú kapcsán: túlnyomórészt semleges
negatív 0% · semleges 100% · pozitív 0%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés. az egész esemény hangneme →Az idővonalon
1. a 2 cikk közül
2026. október 11., 09:05 az első · a második cikk 2 órával később, az utolsó 2 órával később jelent meg. A megjelenés sorrendje nem azt jelzi, ki jutott elsőként az információhoz.Módosítások
A forrás a megjelenés után módosította ezt a cikket
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Cím
Itt az egyik kérdés, ami meghatározhatja a magyar pártpolitikát, erről a térfélről kihívó nélkül maradt a Tisza
Lead
Egyelőre nincs új kezdeményezés.
Szöveg
Belföld baloldal ellenzék mszp demokratikus koalíció tisza párt zsiga bulcsú méltányosság politikaelemző központ Itt az egyik kérdés, ami meghatározhatja a magyar pártpolitikát, erről a térfélről kihívó nélkül maradt a Tisza 2026.10.11. 09:05 „A megújulásnak először eszmei szinten kellene megtörténnie a baloldalon” – vélekedett lapunk kérdésére Zsiga Bulcsú politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője, akivel a baloldal helyzetéről beszélgettünk, miután a Magyar Szocialista Párt ismét az újrafogalmazást tűzte ki célul. „Olyan választásra készülünk Magyarországon, amelynek eredményeként az is előfordulhat, hogy egyetlen, önmagát baloldalinak tekintő párt sem jut be a parlamentbe” – írta Kiss Viktor politológus, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja A radikális paradoxon című könyvében. A kötet 2025-ben jelent meg, a 2026-os választásokon pedig realizálódott Kiss Viktor felvetése: az önmagát baloldalinak valló MSZP rajthoz sem állt, a szintén baloldalisággal kampányoló Demokratikus Koalíció messze az 5 százalékos küszöb alatt maradva 1,10 százalékot ért el. Kiss Viktor a könyvben úgy fogalmazott, „a 2020-as évekre a modern baloldal a fejlett nyugati társadalmakban összeomlott. Általában a különböző baloldali szerzők ezt a helyzetet olyan szubjektív tényezőkkel magyarázzák, mint a vezetők rossz kiválasztása a párton belül, a szervezési és mozgósítási problémák, vagy a politikai ellenfelek sikeres mesterkedése.” Mások „hullámmozgást” feltételeznek, ami néha kedvez a modern baloldalnak, néha nem. Álláspontom szerint azonban sokkal rosszabb a helyzet: a modern baloldal térvesztése nem átmeneti, nem szerencsétlen véletlenek eredménye, hanem végleges és megváltoztathatatlan – vélekedett a politológus. Ahogy a könyvet bemutató korábbi recenziónkban írtuk: „Kiss Viktor szerint a modern baloldal hanyatlását öt fordulópont jelzi: a szocialista kísérletek bukása (mint például a Szovjetunió tévútja), a társadalmi bázis eróziója, az intézményi és médiaterek elvesztése, a pártpolitikai súly csökkenése, valamint a szellemi befolyás visszaszorulása.” A 2026-os választások óta Magyarországon nincs új baloldali pártkezdeményezés, és az Országgyűlésben sincs önmagát baloldaliként meghatározó alakulat. A Magyar Szocialista Párt októberben – miután újra elnökké választotta Komjáthi Imrét –, ismét hitet tett a baloldal újrafogalmazása mellett. Zsiga Bulcsú politológust, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjét ezután kérdeztük a megújulás feltételeiről és lehetőségeiről. „A megújulásnak először eszmei szinten kellene megtörténnie” Zsiga Bulcsú lapunk kérdésére úgy vélekedett, hogy a baloldal pártszinten megsemmisült, vagy legalábbis tetszhalott állapotba került a választás után. Baloldali párt nincs a magyar parlamentben, ami komoly tünete a baloldaliság válságának. Figyelemmel követhetünk egy értelmiségi vitát például az Új Egyenlőség hasábjain a baloldalról, valamint annak pártpolitikai alternatívaképző erejéről, annak hiányáról. A megújulásnak először eszmei szinten kellene megtörténnie a baloldalon – fogalmazott a politológus, hozzátéve: „Érdemes azt is vizsgálni, hogy a Tisza Párt mellett milyen lehetőségei vannak a baloldalnak. A kormánypárt programjában jobboldali és baloldali követelések is megjelentek, ezért a szociálisan érzékeny választók egy részét, talán többségét kielégítheti például a lakhatási szegénység felszámolása vagy az esélyteremtő oktatás ígérete. Az igazán elkötelezett baloldali szavazók viszont a választók megvezetésének tarthatják ezt. A Tisza programja nem a kapitalizmus mély kritikájáról szól, ami az igazán elkötelezett baloldaliaknak hiányozhat.” Résztvevők a Tisza Párt eredményváró rendezvényén 2026. április 12-én Fotó: Németh Kata / Index Zsiga Bulcsú szerint a baloldali választóknak lehet egyfajta előrehaladási élményük a kormányváltással és a Tisza ígéreteivel, így akár a következő, 2030-as választáson is támogathatják a pártot. Ezzel szemben a korábban már említett, elkötelezett baloldali csoportok egy állomásként tekinthetnek a Magyar Péter vezette kabinetre, és nem csak a „haveri kapitalizmus” felszámolását szorgalmazzák, hanem a társadalmi egyenlőség irányába tett hangsúlyosabb lépéseket is. A politológus rámutatott, hogy a Tisza mellett a Fidesz, valamint a Mi Hazánk mozgására szintén figyelnie kell egy potenciális baloldali kezdeményezésnek: „A Fidesz a nacionalista-szuverenista irányvonal mellett bizonyos jóléti intézkedésekkel és a globalizmus-kritikával elérhetett baloldali szavazókat is. A Mi Hazánk Mozgalom tőkésekkel és multinacionális nagyvállalatokkal szembeni kritikája szintén rezonálhat a radikális baloldaliak elvárásaival, ráadásul a két párt ezt azzal köti össze, hogy a Tisza-kormány tagjai korábban melyik nagyvállalatnál voltak alkalmazásban.” A baloldalnak olyan alternatívát kellene kínálnia, ami meghaladja a Tisza jóléti ígéreteit, valamint lefegyverzi a Fidesznek és a Mi Hazánknak az antiglobalista kommunikációját – foglalta össze Zsiga Bulcsú. Orbán, Le Pen és Meloni részben olyan ügyekkel erősödött meg, amelyekre a baloldal nem tudott jó válaszokat adni Ami a szélesebb kitekintést illeti, a politológus kifejtette: Sok baloldali úgy látja, hogy a kommunizmus bukása után, a liberális demokrácia élre törésével a nyugati világ baloldali, szociáldemokrata pártjai belesimultak a globalizációs folyamatba. A baloldal kapitalizmuskritikája feloldódott, miközben egyre inkább az lett a tapasztalat, hogy bizonyos nemzetközi szervezeteknek vagy multinacionális vállalatoknak akár nagyobb befolyása lehet, mint a politikának. Zsiga Bulcsú arra hívta fel a figyelmünket, hogy a mai baloldal egyik slágertémája Zohran Mamdani politikája. „New York polgármestere a helyieknek is fontos kérdésekre – köztük a lakhatási válságra, a hajléktalanságra és a társadalmi igazságosságra – tudott olyan válaszokat kínálni, amelyek találkoztak a választók valóságérzékelésével. A Demokrata Párton belül egyébként lehet látni egy olyan folyamatot, amiben a fiatal, balszélről induló politikusok egyre nagyobb teret nyernek, ez lehet egyfajta válasz a modern baloldal irányának kérdéseire” – húzta alá a politológus. Visszatérve Európába, Zsiga Bulcsú arról beszélt, hogy „az elmúlt másfél évtized válságaiban többek között Orbán Viktor, Marine Le Pen, a lengyel PiS vagy Georgia Meloni részben épp az olyan ügyek felkarolásával erősödött meg, amelyekre a baloldal nem tudott jó válaszokat adni, ilyen például a migráció. Európában nehéz lenne jó baloldali gyakorlatokat találni az elmúlt időszakból, a Die Linke berlini sikere is inkább várható volt, mintsem meglepetés.” (Borítókép: Az Országház épülete. Fotó: Németh Kata / Index) Ehhez a cikkhez ajánljuk Bookline | Sikerlista