Szöveg
Gyors összefoglaló Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban. Bod Péter Ákos. Surányi György. Zsiday Viktor. A Budapest Economic Forum hagyományos záróakkordját a három neves közgazdász panelbeszélgetése jelenti. "Most jön a show." Ígérte a beszélgetés egyik résztvevője. És valóban. A szakértők idén sem rejtették véka alá a véleményüket. Az új kormány gazdaságpolitikájáról, az euró bevezetéséről és Magyarország növekedési kilátásairól is beszéltek.Nyugat-magyarországi Economic Forum 2026 Október 15-én jön a Nyugat-magyarországi Economic Forum, ami magas szintű szakmai párbeszédet és értékes üzleti kapcsolatokat kínál a régiós növekedés érdekében. Részletek a linken. Információ és jelentkezésAz egyik pillanatban még egy föld feletti örömködés, a másik pillanatban türelmetlenkedés és csalódott hangok. Érzelmi és pszichés hullámvasút volt az elmúlt néhány hónap mindenkinek. Így vezette fel a beszélgetést Madár István, a Portfolio vezető elemzője . Április 11-én mi volt az a két dolog, ami a magyar gazdaság erejét jelentette – tette fel a kérdést. Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő portfóliókezelője szerint az egyik az volt, hogy még az EU tagjai voltunk, a másik az, hogy fennállt a remény, hogy a piacgazdasági mechanizmusok teret nyernek. Volt remény, hogy visszatagozódunk az EU-ba. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke azt mondta: attól félek, hogy kettőig nem tudok számolni. A legfontosabbnak azt emelte ki, hogy ország külső devizában denominált adóssága kifejezetten kedvező volt. Hozzátette, az is pozitív, hogy az online pénztárgépek visszaszorították az adócsalást. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora arról beszélt, hogy a foglalkoztatás kedvező szintet ért el az elmúlt időszakban, ez pedig egy komoly eredmény. "Más nem jut eszembe" – mondta. Madár István ezután az új kormány gazdaságpolitikájának értékelésére kérte a közgazdászokat. Bod Péter Ákos méltatta Kármán András pénzügyminiszter délelőtti előadását , de megjegyezte, hogy az odavezető útról még nem tudunk sokat, az még bizonytalan. Surányi György szerint "jellegében túl erős a kontinuitás" az előző kormányhoz képest, de sok fog múlni azon, hogy milyen konvergenciaprogramot tesznek le az asztalra. Zsiday Viktor szerint a legfontosabb feladat az volt, hogy elkötelezzük magunkat, hogy Európához tartozunk. Az EU-források hazahozatala és az euró bevezetésének célja fontos vállalás. Zsiday ezért ezeket kedvezőnek tartja. "Az nem kis dolog, hogy következményei vannak a döntéseknek. Ez egy kulturális váltás" – mondta Bod. "Egy rezsim véget ért. (...) Lehetett érezni, hogy az fenntarthatatlan." "Április 12-e egy rendkívüli fordulópont a magyar történelemben. 16 nagyon nehéz évet hagytunk magunk mögött. Innentől kezdve nem kérdőjeleződik meg Magyarország euroatlanti elkötelezettsége. (...) Ha egy ország belép az eurózónába, onnantól kezdve nem tud kilépni az EU-ból. Ez a legfontosabb érvem az euró mellett" – hangsúlyozta Surányi. Úgy vélekedett, hogy az euró önmagában nem oldja meg Magyarország problémáit. Lehet jó politikát folytatni az eurózónán belül és kívül is, tette hozzá. "A költségvetés nem volt válságban az Orbán-rezsimben. De a költségvetés mindegyik alrendszere, az élsporton kívül, válságban volt, alulfinanszírozott volt, 6-7%-os költségvetési hiány mellett" – fogalmazott Surányi. Úgy véli, hogy a következő időszakban a költségvetési szigorítást ellensúlyozhatják a beérkező EU-források. Zsiday abban hisz, hogy gyorsan be kellene vezetni az eurót. Magyarország bekerült a piacon a rosszfiúból a jófiú dobozba a kormányváltással. De az egész fel tud borulni. Ha megdől a hit abban, hogy Magyarország időben be tud lépni az eurózónába, akkor kimehet innen az elmúlt időszakban beérkezett külföldi tőke. Az egyetlen út az, hogy rákerülünk a jó ösvényre, és rajta is maradunk, ellenkező esetben minden a visszájára fordul – vélekedett. Bod Péter Ákos szerint az euróbevezetési ígéretét komolyan gondolja a kormány. Ha nem következnek be nagy sokkok, akkor a 2030 komolyan vehető cél lehet. Ezért viszont számos lépést meg kell tenni. A külső sokkok azonban közbeszólhatnak. Madár István felvetette, hogy most épp egy kötvénypiaci para van a világon. Zsiday úgy véli, hogy a kötvénypiaci hozamok emelkedése egy nagyon nagy veszélyt jelentenek. A globálisan óriási költségvetési hiányokat és a beruházásokat (amelyek főként az AI-hoz kapcsolódnak) nem tudják vagy akarják finanszírozni a megtakarítók. A kötvénypiaci konvergencia, ami Magyarországon elindult, most veszélyben van – vélekedett. Ezért is fontos, hogy megcsináljuk a házi feladatot. Szívem szerint én is arra voksolnék, hogy gyorsan bevezessük az eurót – mondta Surányi. A választások eredménye olyan euforikus hatással volt, ami túllendítette a hozamokat; azóta viszont újra emelkedett. De nemcsak az eufória okozta ezt, hanem a jegybank indokolatlanul magasan tartott kamata is probléma. Bod Péter Ákos szerint elmúlt az az idő, amikor 0-1%-os volt a kamatszint a fejlett világban, és kiderült, hogy az államok nagyon el vannak adósodva. Magyarországnak sajátos a helyzete: nincs növekedés és nagy a költségvetési hiány. "Ha nem folytatódik az a brutális rendszer, ami néhány tucat család meggazdagodását okozta, akkor össze lehet szedni a forrásokat" – vélekedett. Meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amik szükségesek az euró bevezetéséhez. Bod Péter Ákos szerint ez természetesen népszerűségvesztést okoz a kormánynak, de hát "nem kell annyit nézegetni a telefont". Surányi György szerint a magas költségvetési hiány miatt mindenképpen megszorításra van szükség. "Kell, hogy legyenek olyan társadalmi rétegek, akik ennek nem fognak tapsikolni" – tette hozzá. Szerinte az nem lehet, hogy a társadalom fele nem fizet szja-t. Úgy véli, hogy egy hiteles költségvetési politika esetében azonban nem lenne szükség egy "orbitálisan szigorú monetáris politikára". Levegőt kell adni a gazdaságnak, hogy a kamatok ne kamattámogatással legyenek alacsonyak – vélekedett. "Rettentően magas a pozitív reálkamat, sehol nincs az EU-ban 2,5-3%-os reálkamat." Egy percig sem szeretnék érvelni a jegybank előző vezetésének a forint árfolyamát tudatosan rongáló politikája mellett, ami elvezetett Európa legmagasabb inflációjához, de a két véglet között egy normális átmenetet kellene megtalálni – fejtette ki. Zsiday Viktor optimista a magyar növekedési kilátások kapcsán. Az elmúlt 20 évben gyakorlatilag az összes közép-kelet-európai ország ráült az európai konvergenciavonatra,és szerintem ebből még jó pár éve van Magyarországnak. Ha kivezetjük a piacfordító intézkedéseket – én nem látom ennek az akadályát – akkor a következő 3-4 évben 3%-os GDP-növekedés elérhető Magyarországon. Ehhez az kell, hogy ne torzítsuk a gazdaságot – zárta szavait. Címlapkép forrása: Portfolio