Takaicsi Szanae japán miniszterelnök hétfőn a parlament előtt tartott beszédében igyekezett megnyugtatni a befektetőket, és ígéretet tett az államkötvény-kibocsátás kordában tartására, valamint a piaci turbulenciák esetén történő gyors reagálásra, miközben az ország romló államháztartási helyzete egyre nagyobb aggodalmat kelt.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Merre tart a magyar kormány és mivel néz szembe a nemzetközi környezetben?
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Aggasztó folyamatok indultak el Japánban: a kamatemelés és az óriási adósság miatt kongatják a vészharangot
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök hétfőn a parlament előtt tartott beszédében igyekezett megnyugtatni a befektetőket, és ígéretet tett az államkötvény-kibocsátás kordában tartására, valamint a piaci turbulenciák esetén történő gyors reagálásra, miközben az ország romló államháztartási helyzete egyre nagyobb aggodalmat kelt.
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök hétfőn a parlament előtt tartott beszédében igyekezett megnyugtatni a befektetőket, és ígéretet tett az államkötvény-kibocsátás kordában tartására, valamint a piaci turbulenciák esetén történő gyors reagálásra, miközben az ország romló államháztartási helyzete egyre nagyobb aggodalmat kelt.Budapest Economic Forum 2026 Átalakulóban a magyar gazdaságpolitika, a választások után gyökeresen változhatnak meg a körülmények és a célok. Merre tart a magyar kormány és mivel néz szembe a nemzetközi környezetben? Ez lesz a Portfolio idei kiemelt gazdaságpolitikai konferenciájának legfontosabb témája. Információ és jelentkezésA 30 éves japán államkötvények hozama hétfőn új rekordszintre, 4,235 százalékra emelkedett, amit a növekvő adósságkibocsátástól való félelem és a közel-keleti konfliktus által fűtött inflációs aggodalmak hajtottak fel. Japán államadóssága a GDP mintegy kétszeresét teszi ki, ami a legmagasabb arány a fejlett világban. Eközben a finanszírozási költségek tovább emelkednek , mivel a japán jegybank (BOJ) kamatot emel és visszafogja kötvényvásárlásait, lezárva az évtizedes monetáris lazítás korszakát. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány felelős és proaktív fiskális politikája a költségvetési fenntarthatóság alapfeltétele. Az éves kötvénykibocsátást az adóbevételek alakulásához, a kamatszintekhez, az adósságkezelési költségekhez, valamint a gazdasági és piaci folyamatokhoz igazítják majd. Takaicsi ugyanakkor nagyszabású, hosszú távú és kiszámítható költségvetési kiadásokkal kívánja ösztönözni a magánberuházásokat a kiemelt növekedési szektorokban. A kormány legközelebbi feladata az élelmiszereket érintő, jövő áprilistól tervezett kétéves adócsökkentés törvényi hátterének elfogadása. Ez a terv korábban komoly eladási hullámot váltott ki a kötvénypiacon, mivel nem tisztázták, miből pótolják a kieső bevételeket. Ezzel párhuzamosan már zajlik a 2026-os költségvetés előkészítése is, amelyhez a minisztériumok rekordszintű forrásigényt nyújtottak be. Ugyanakkor Katajama Szacuki pénzügyminiszter szombaton közölte, hogy a kormány finomítani fogja a kommunikációját a piaci szereplők megnyugtatása érdekében. Nem mindenki ért azonban egyet ezzel a narratívával. Vakatabe Maszazumi, a japán jegybank korábbi alelnöke – aki jelenleg a kormány gazdasági tanácsadó testületének tagja – a testület legutóbbi ülésén kifejtette, hogy a japán államkötvény-hozamok emelkedését nem a költségvetési aggodalmak, hanem a további jegybanki kamatemelésekkel kapcsolatos várakozások okozzák. Vakatabe azt is hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitika irányításáért végső soron a kormány felelős, így szoros koordinációra van szükség a jegybank és a kabinet között. Forrás: Reuters A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.