Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Eredeti változat: október 06, 10:01 · Jelenlegi változat: október 13, 10:11
Cím
Brutális segélycsomagot jelentett be a német kancellár Kijevben, Merz látogatása alatt is bombázták a fővárost + videó
Lead
Friedrich Merz német kancellár vasárnap érkezett Kijevbe, hogy egy 1,35 milliárd eurós katonai és energetikai segélycsomagot, valamint egy közös dróngyártási paktumot véglegesítsen Volodimir Zelenszkij elnökkel. A kormányfő védelmi és ipari vállalatok vezetőivel, valamint Katherina Reiche gazdasági miniszterrel együtt utazott az ukrán fővárosba, amelynek hídjait az elmúlt három napban orosz légicsapások érték, legutóbb épp a delegáció megérkezésekor csapódott egy orosz drón az Északi hídba.
Szöveg
Brutális segélycsomagot jelentett be a német kancellár Kijevben, Merz látogatása alatt is bombázták a fővárost + videó Friedrich Merz német kancellár vasárnap érkezett Kijevbe, hogy egy 1,35 milliárd eurós katonai és energetikai segélycsomagot, valamint egy közös dróngyártási paktumot véglegesítsen Volodimir Zelenszkij elnökkel. A kormányfő védelmi és ipari vállalatok vezetőivel, valamint Katherina Reiche gazdasági miniszterrel együtt utazott az ukrán fővárosba, amelynek hídjait az elmúlt három napban orosz légicsapások érték, legutóbb épp a delegáció megérkezésekor csapódott egy orosz drón az Északi hídba. A kijevi tárgyalások és a helyszínen megerősített katonai szövetség célja Merz szerint azt, hogy határozott üzenetet küldjenek Moszkvának: a támadások ellenére Németország elköteleződése megingathatatlan, és Berlin kész technológiai és anyagi téren is a végsőkig támogatni Kijev védelmét. Merz nem értette meg a választási vereségek okát Merznek a jelek szerint nem szóltak, hogy otthon Németországban hónapról hónapra emelkedik azoknak a száma, akik szerint már túlzásba esett Németország az ukrajnai támogatásokkal . Miközben milliárdok áramlanak a háború sújtotta országba, otthon a gazdaság a szakadék szélén táncol, a mindennapi megélhetés pedig egyre drágább. A legfrissebb felmérések szerint a lakosság alig több mint fele tartja szükségesnek vagy fokozandónak a fegyverszállításokat Kijev számára . Ezzel párhuzamosan a katonai segélyeket ellenzők aránya a háború kezdete óta most érte el a legmagasabb szintet, megközelítve a negyvenkét százalékot. A felmérésekből az is kiderül, hogy a német adófizetők jelentős része szerint a fegyverküldés már túl messzire megy, és inkább a diplomáciai megoldásokat kellene erőltetni. Óriási történelmi és földrajzi törésvonal húzódik az egykori Kelet- és Nyugat-Németország tartományai között a kérdés megítélésében. A volt Kelet-Németország területén élők többsége határozottan elutasítja a háború további finanszírozását, és sokallja a Kijevnek juttatott milliárdokat. A politikai pártok szavazótáborai között is radikálisak a különbségek, a zöld és centrista szavazók a leginkább elkötelezettek Ukrajna mellett. Ezzel szemben a jobboldali és baloldali pártok szimpatizánsai szinte teljes egészében leállítanák a katonai és pénzügyi támogatásokat. A hangulatváltozást a pártpolitikai erőviszonyok átalakulása is hűen tükrözi a mindennapokban. Az ukrajnai támogatásokat ellenző Alternatíva Németországért párt (AfD) népszerűsége történelmi csúcsra, harminc százalékra emelkedett, miközben a kancellárt pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) történelmi mélységben vergődik. Orosz–ukrán háború