A választás, ahol mindenki azzal vádolja a másikat, hogy elpusztítaná az országot, de az embereket ez mégsem érdekli
Az emberek inkább fásultak, mintsem lelkesek.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Mit tudunk a cikkről
géppel kinyerve a címből és a kivonatból, hibázhat- ki
- Bolsonaro
- Flávio
- Donald Trump
- Kongresszus
- mikor
- október 04
- miért
A kampányok pedig rendkívül hasonlóak a négy évvel ezelőttiekhez képest, annak ellenére, hogy időközben az idősebb Bolsonarot puccskísérletért elítélték, Donald Trump amerikai elnök visszatérésével pe
Mondatok hangnem szerint
csak a cím és a kivonat · Bolsonaro kapcsán- A választás, ahol mindenki azzal vádolja a másikat, hogy elpusztítaná az országot, de az embereket ez mégsem érdekli
- Az emberek inkább fásultak, mintsem lelkesek.
Hangnem
12 mondat alapjánBolsonaro kapcsán: vegyes
negatív 23% · semleges 49% · pozitív 28%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés.Módosítások
A forrás a megjelenés után módosította ezt a cikket
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Cím
A választás, ahol mindenki azzal vádolja a másikat, hogy elpusztítaná az országot, de az embereket ez mégsem érdekli
Lead
Az emberek inkább fásultak, mintsem lelkesek.
Szöveg
Külföld brazília lula da silva jair bolsonaro flávio bolsonaro parlamenti választás elnökválasztás A választás, ahol mindenki azzal vádolja a másikat, hogy elpusztítaná az országot, de az embereket ez mégsem érdekli 2026.10.04. 05:57 A történelem ismétli magát, szól a közhely, ez pedig az idei brazil elnökválasztásra pedig igaz: ahogy négy évvel ezelőtt, úgy idén is a Lulaként becézett Luiz Ináció Lula da Silva és egy Bolsonaro, ezúttal a korábbi elnök Jair helyett legidősebb fia, Flávio közül választhatnak új elnököt az emberek. A kampányok pedig rendkívül hasonlóak a négy évvel ezelőttiekhez képest, annak ellenére, hogy időközben az idősebb Bolsonarot puccskísérletért elítélték, Donald Trump amerikai elnök visszatérésével pedig épp lerombolja az elmúlt évtizedekben kiépült világrendet – nem véletlen, hogy a brazilok inkább fásultak, mintsem lelkesek a vasárnapi választás miatt. Október 4-én, vasárnap tartanak választásokat a világ negyedik legnagyobb lélekszámú demokráciájában, a dél-amerikai Brazíliában. A választáson nemcsak az 513 tagú Képviselőház, hanem a 81 tagú Szenátus harmadának összetételéről döntenek, hanem az ennél jóval nagyobb figyelmet övező elnök személyéről is. A választás tétje, hogy negyedik ciklusára is megválasztjáká-e a jelenleg is kormányzó Lulát, vagy a 2022-es puccskísérlet után visszatér-e a Bolsonaro-dinasztia a Palácio do Planalto-ba. Ugyanakkor a szavazólapokon nem az indulástól eltiltott, a puccskísérletért 27 éves börtönbüntetését pedig házi őrizetben töltő Jair Bolsonaro szerepel, hanem legidősebb fia, a 2019 óta szenátori pozíciót betöltő Flávio, aki apjához hasonló üzenetekkel és ígéretekkel kampányol. Annak ellenére, hogy Jairt a kampányolástól is eltiltották, a választás így is körülötte forog: Flávio többek között azt ígéri, megválasztása esetén amnesztiában vagy elnöki kegyelemben részesítené apját, míg Lula egyik fő üzenete, hogy megválasztásával a brazilok megállítanák a Bolsonarókat, valamint az őket támogató Donald Trump beavatkozását is. A választás tétje már csak nemzetközi szempontból is fontos: Lula ugyanis elítélte az Egyesült Államok beavatkozását Venezuelában, ahogy Kuba elleni blokádját is ellenzi, míg Flavio Bolsonaro ezeket támogatja, és az ország szokásos el nem köteleződő szövetségét az Egyesült Államok és Kína között egyértelműen felváltaná az előbbihez való közeledésével, miközben felvetette a BRICS-ből való kilépést is. A Bolsonaro, aki szerint moderáltabb, de mégis apjával próbálja megnyerni a választást Flavio Bolsonaro egyébként nem politikai újonc: 2019 óta szövetségi szenátor, azelőtt pedig 16 éven keresztül a Rio de Janeiro állam képviselője volt. Ugyanakkor támogatottságát leginkább apja megosztó, ugyanakkor a brazilok egy jelentős része számára népszerűségének köszönheti. Nem véletlen, hogy kampányának a fő üzenete, hogy ha rá szavaznak, akkor apja politikai örökségét vinné tovább. Egy kampányrendezvényen például arról beszélt, hogy ő egyébként apjánál ő jóval moderáltabb, ami miatt szerinte jobb a megválaszthatósága, viszont az apjához hű és lojális szavazókhoz kiszólva azért megemlítette, hogy Bolsonaro vér csepeg az ereiben. Ezzel kampánya egyébként hasonlít az AfD szász-anhalti, vagy mecklenburg-elő-pomerániai kampányához, ahol az egyébként radikálisnak számító szakpolitikai ötleteit moderáltabb csomagolásban tálalja. Nézetei egyébként nem állnak távol apjától. Kampányának fő témája a bűnszervezetekkel szembeni fellépés, ami kapcsán elég drasztikus lépéseket ígér: El Salvador mintájára szuperbörtönöket hozna létre, miközben szigorítana a büntetőtörvénykönyvön is, hogy szigorúbb büntetésekre ítéljék a bűnözőket. Annak ellenére, hogy a közbiztonság az utóbbi években túlzottan nem romlott, a megélhetési költségek mellett a másik fő téma épp a közbiztonság, amelyek a fiatalabb Bolsonaro kampányát segítik. Bolsonaro azt ígéri, elnökként csatlakozna a Donald Trump által idén életrehívott „Amerikák pajzsa” kezdeményezéshez, amiben közösen lépnének fel a drogcsempészek és droggal kereskedő kartellekkel szemben – vagy ahogy ők nevezik, a narkoterroristák ellen. De emellett is szorosabb külpolitikai együttműködést ígér a Trump vezette Fehér Házzal, ami egyébként a kampányban aktív, és több ízben is 25 vagy 50 százalékos vámtarifák kivetését ígérte Brazíliára, amiért szerinte a brazil igazságszolgáltatás üldözi Jair Bolsonarot. Flávio Bolsonaro, a választások egyik jelöltje és Jair Bolsonaro volt brazil elnök fia, nagygyűlést hirdetett meg a Paulista sugárútra 2026. szeptember 7-ére Fotó: Isabella Finholdt/NurPhoto / Getty Images Hungary Gazdasági programjában a fiatalabb Bolsonaro az argentin Javier Mileihez hasonlóan az állami kiadások rendkívüli csökkentését ígéri – beleértve a Lula által bevezetett szociális kiadások eltörlését is –, amivel azt ígéri, hogy csökkentené az államadósságot. Ehhez például bevezetné az adósságplafont is. Emellett a brazil gazdaság pörgetése érdekében sok környezetvédelmi és egyéb szabályokon lazítana, vagy akár el is törölne – emiatt sokan tartanak, hogy megválasztása esetén apja elnökségéhez hasonlóan ismét felgyorsulna az Amazonas esőerdő irtása. Ezenkívül a kampányában apja is részt vesz, bár nem személyesen, és valójában nem is ő, mivel a közügyektől való eltiltása miatt nem kampányolhat Jair: Flávio kampányrendezvényeinek eleinte állandó résztvevője volt egy AI generált Jair Bolsonaro, aki a fiára való szavazásra buzdított. De Bolsonaro szimpatizánsai más AI generált tartalmakkal is elárasztják az internetet, például nem létező emberek fakadnak ki a jelenlegi elnök, Lula szerintük káros politikája ellen, vagy vádolják meg azzal, hogy kommunista államot hozna létre a munkáspárti elnök. Ilyen dezinformációs kampányt ugyanakkor Flávio ellen is folytatnak. Bolsonaro kampánya ugyan összeszedett, azonban így sem mentes a botrányoktól. Az elmúlt hetekben ugyanis korrupció és pénzmosás gyanúja miatt indítottak ellene nyomozást, amiért köze lehet egy édesapja életéről szóló, rendkívül egyoldalú film elkészítésében, ami lassan már egy közepes Hollywood-i produkció árába kerül. A főszereplő egyébként az amerikai Jim Caviezel és az egész film angolul játszódik, annak ellenére, hogy a fő célközönség a portugálajkú brazilok lennének. A vádak kapcsán az elnökjelölt azt állította, semmi köze az ezt finanszírozó bankárhoz, az egyébként csalással és pénzmosással vádolt Daniel Vorcaro-hoz, miközben brazil médiumok üzeneteket hoztak nyilvánosságra kettejük között, ahol Bolsonaro elég barátságosan vállalt szolidaritást vele. A filmnek a célja egyértelműen Bolsonaro kampányának a segítése lenne, azonban balszerencséjére a botrányok miatt végül annak premierjét a választások utánra halasztották, így az elnökjelölt kampányát nemhogy segítené, hanem még valamelyest még ront is a megítélésén az emiatt kialakult botrány. Lula azt ígéri, folytatná eddig megkezdett munkáját, miközben felemás eredményeket tud felmutatni Ugyanakkor a közvélemény-kutatásokat továbbra is az elmúlt négy évben kormányzó Luiz Ináció Lula da Silva, vagy ahogy mindenki ismeri, Lula vezeti. Lula történelmi negyedik elnökségére készül, miután 2003 és 2011 között két ciklusban volt elnök, és az elmúlt négy évben is ő foglalta el a Palácio do Planalto-t – mindezt annak ellenére, hogy 2022-es győzelme előtt azt ígérte, mindössze egy ciklust vállal a korrupció miatt korábban a börtönt is megjárt, immáron 80 éves politikus. Kampányában az elmúlt négy évben megkezdett reformjainak továbbvitelét ígéri, és fő mondanivalója a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása, az ipar átalakítása, a környezetvédelem, és érezve a brazilokban lévő valós elégedetlenséget a közbiztonsággal szemben, azt ígéri, jobban fellépne a bűnszervezetekkel szemben. Azaz Bolsonaroval ellentétben teljesen más állami felfogást mutat: ő az alacsony adóterheket ígérő kis állam helyett egy nagy, gondoskodó államot ígér, ami a gazdagoktól beszedett adóval segítené a szegényebbeket. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és elnökjelölt egy jármű tetején haladva, nagyszámú támogató tömeg kíséretében teszi meg az utat Candelariától Cinelandiáig egy kampányrendezvény keretében, a 2026-os elnökválasztás előtt, a brazíliai Rio de Janeiróban, 2026. október 2-án Fotó: Fabio Teixeira/Anadolu / Getty Images Hungary Kampányában 2022-höz hasonlóan hangsúlyos szegény, munkásosztálybeli származása, és a szegényebb, főleg északi szavazókat épp azzal próbálja megszólítani, hogy átérzi az ő mindennapi kihívásaikat, hiszen gyerekként ez jellemezte az ő életét is. Azonban Lula legfontosabb kampánytémája Jair Bolsonaro, valamint Donald Trump megállítása. Az amerikai elnök ugyanis több ízben is élesen kritizálta Lulát, majd pedig büntetővámokkal sújtotta Brazíliát, így Lulának a fő mondanivalója a brazil szuverenitás megőrzése, valamint annak megerősítése a brazil hadsereg fejlesztése mellett más országokkal való partnerségek kialakításával. Ugyanakkor nincs jó helyzetben a regnáló elnök: gazdasági eredményei felemásak: ugyan valamennyire nőtt a gazdaság, és a munkanélküliség sem kirívióan magas, viszont az infláció, a megélhetési költségek, a társadalmi egyenlőtlenségek és az általános szegénység továbbra is magasak annak ellenére, hogy az elmúlt időben valamelyest sikerült csökkentenie. Emellett a botrányok az ő kampányát sem kerülik el. Életkora, és idén évelején diagnosztizált, majd kezelt bőrrákja miatt sokan megkérdőjelezik, hogy a 80 éves politikus ki tudna-e tölteni még egy négyéves ciklust. Az ezzel kapcsolatos aggodalmakat és szóbeszédeket azzal próbálja kezelni, hogy közösségi oldalára edzésvideókat tölt fel – ha valaki Brazíliában a TikTok-ot pörgeti, előfordulhat, hogy már látta, ahogy a 80 éves elnök súlyzózik, vagy épp egy futógépen kocog. Emellett a rendkívül vallásos társadalomban szintén meghökkentést keltett, hogy Lula egy időben azzal kampányolt és vádolta meg legfőbb kihívóját, hogy Bolsonaro megválasztása esetén eltörölné az ország védőszentjének, Aparecida Miasszonyunk státuszát, amit kihívója cáfolt. Bármelyikük is nyer, a Kongresszusban nehéz dolga lesz A legfrissebb kutatások szerint most vasárnap egyik jelölt sem fogja megnyerni az elnökválasztást, ahhoz ugyanis az első fordulóban a szavazatok 50 százalékát + 1 szavazatot kellene szerezni, és mivel ettől mindketten távol vannak, ezért szinte borítékolható, hogy két hét múlva válik el, ki lesz Brazília elnöke. A legfrissebb kutatások szerint egyébként hibahatáron belül lehet egymással a két jelölt: Lula támogatottsága szeptemberben és októberben 39–44 százalék között mérték a különböző kutatások, míg Flávio Bolsonaróét 34–42 között, míg a többi jelölt el se éri a tíz százalékot. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és elnökjelölt egy jármű tetején haladva, nagyszámú támogató tömeg kíséretében teszi meg az utat Candelariától Cinelandiáig egy kampányrendezvény keretében, a 2026-os elnökválasztás előtt, a brazíliai Rio de Janeiróban, 2026. október 2-án Fotó: Fabio Teixeira/Anadolu / Getty Images Hungary Az már biztos, hogy két hét múlva szoros lesz az eredmény a második fordulóban, hiszen kettejük versenyében hol egyik, hol a másik jelölt vezet 0,5–1 százalékponttal, azaz bőven hibahatáron belül. Az, hogy ilyen szoros kettejük között az eredmény, nem meglepő az ország polarizációját tekintve. A brazilok 83 százaléka szerint az ország inkább megosztott, mintsem egységes, ráadásul e polarizáció nem egyszerűen ideológiai megosztottságot jelent a két tábor között, hanem teljesen eltérő nemzettudatot és valóságot jelent – míg egy Lula-szimpatizáns szerint Bolsonaroék a világ leggonoszabb és legveszélyesebb emberei, amely csak veszélyt jelent, addig a Bolsonaro-rajongók Jairra és immáron Fláviora is egyfajta megváltóként tekintenek, aki megszabadítja őket az országot tönkretevő Lulától. Ilyen mértékű polarizáltság mellett nem véletlen, hogy nehéz lesz kormányoznia az elnöknek, bármelyikük is lesz az. Ráadásul feladatukat nem könnyíti, hogy ez a polarizáltság a Kongresszus összetételén is meglátszik, ahol egy töredezett bal- és jobboldal mellett a parlamenti többséggel a centrista pártok rendelkeznek, amely hol egyik, hol másik oldallal szavazva hoz törvényeket – a választás után valószínű, hogy továbbra is ez a fajta felosztás fogja majd jellemezni a Kongresszus mindkét házát. Egyébként a Lula kontra Bolsonaro versenyt leginkább külföldön várják nagy figyelemmel, hiszen mind az Egyesült Államokkal, Kínával, valamint Európával ápolt kapcsolatokat – köztük az EU és Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodást – is érdemben befolyásolhatja az eredmény, miközben a brazilokat inkább a fásultság jellemzi: a brazilok többsége szerint mindkét fő jelölt korrupt, akiket már korábban is megvádoltak korrupcióval, és szerintük az egész politikai rendszer nem tudja kezelni az ő mindennapi problémáikat – az egyre magasabb megélhetési költségeket és személyi adósságaikat. (Borítókép: Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és elnökjelölt egy jármű tetején haladva, nagyszámú támogató tömeg kíséretében teszi meg az utat Candelariától Cinelandiáig egy kampányrendezvény keretében, a 2026-os elnökválasztás előtt, a brazíliai Rio de Janeiróban, 2026. október 2-án. Fotó: Anadolu / Getty Images) Ehhez a cikkhez ajánljuk Bookline | Sikerlista