Az Európai Bizottság elnöke háromnapos nyugat-balkáni turnén bizonygatta az országoknak, hogy az EU nem mondott le róluk.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
A szokásos útjából ezúttal Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina is kimaradt, mivel előbbi országban október 25-én, utóbbinál október 4-én tartanak parlamenti választásokat.
Von der Leyen kapcsán: inkább pozitív
negatív 0% · semleges 26% · pozitív 74%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés.Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Ursula von der Leyen szerint hamarosan új ország csatlakozhat az EU-hoz
Az Európai Bizottság elnöke háromnapos nyugat-balkáni turnén bizonygatta az országoknak, hogy az EU nem mondott le róluk.
2026.10.03. 11:57 Ígéretek és szép szavak mellett konkrét javaslattal érkezett a Nyugat-Balkánra Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A már hatodik alkalommal megszervezett nyugat-balkáni turnéján Von der Leyen amellett, hogy kiállt a nyugat-balkáni bővítés mellett, konkrét lépésként felajánlotta az országoknak, hogy még a csatlakozás előtt részévé válhatnának az EU egységes piacának bizonyos reformok teljesítése esetén. Pénteken ért véget Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szokásos háromnapos nyugat-balkáni turnéja, ami során meglátogatta a térség tagjelölt országait. Von der Leyen látogatásainak a célja az volt, hogy a sok esetben már több mint egy évtizede tagjelölt státuszú országokban továbbra is fenntartsa az érdeklődést a csatlakozás iránt, és a minden állomásán tartott sajtótájékoztatókon többször is kijelentette, hogy az EU soha nem lehet teljes a Nyugat-Balkán nélkül – e gondolatát az idei évértékelő beszédében is kijelentette a német politikus. Az immáron hatodik alkalommal megtartott útját szerdán Albániában kezdte, ahol Edi Rama albán miniszterelnökkel és az elnökkel is tárgyalt, majd csütörtökön Koszovóba és Montenegróba látogatott, ahol ezen országok kormány- és államfőivel tárgyalt. A turnét ezúttal az uniós csatlakozás érdekében még nevét is megváltoztató Észak-Macedóniában zárta. A szokásos útjából ezúttal Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina is kimaradt, mivel előbbi országban október 25-én, utóbbinál október 4-én tartanak parlamenti választásokat. Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor nemcsak szép szavakkal érkezett a balkáni országok fővárosaiba, Von der Leyen ugyanis felajánlotta, hogy a tagjelölt országok még a csatlakozásuk előtt részévé válhatnának az EU egységes piacának. Ezt az EU 6 milliárd euróval segítené az ún. Növekedési Terv a Nyugat-Balkánnak nevű terven belül, amit még 2023 novemberében fogadott el az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság elnöke amellett, hogy megpróbálta fenntartani a tagjelölt országok csatlakozási kedvét, a csatlakozáshoz szükséges reformok mihamarabbi végrehajtását sürgette, amelyekről egyeztetett is a kormány- és államfőkkel tartott találkozóin. Von der Leyen szerint a 625 ezres lélekszámú Montenegró már 2028-ban csatlakozhat a blokkhoz az EU 28. tagállamaként. Mint mondta, az általa vezetett intézmény támogatja az ország csatlakozását, viszont ehhez szerinte politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség. A többi ország ugyanakkor még távol áll a csatlakozástól, mint amit a Bizottság tavalyi bővítési jelentése is megállapította. Az Észak-Macedóniával folytatott csatlakozási tárgyalásokat Görögország után immáron Bulgária lassítja, míg a függetlenségét Szerbiától 2008-ban kimondó Koszovót öt uniós tagállam de jure el se ismeri: Ciprus, Görögország, Románia és Spanyolország mellett Szlovákia sem tartja önálló államnak a nyugat-balkáni országot. Emellett több tagállam, valamint az Európai Bizottság is azt szeretné, hogy csatlakozása előtt Szerbia is elismerné, ami jelenleg szintén távoli célnak tűnik.