Kéri László: Kampány-Péterből még nem lett Kormány-Péter
Új szakaszba lépett a kormányváltás utáni elszámoltatás.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Mit tudunk a cikkről
géppel kinyerve a címből és a kivonatból, hibázhat- ki
- Kéri László
- Murányi András
- Nótin Tamás
- NVVH
- Fidesz
- Alkotmánybíróság
- hol
- Oroszország
- miért
A résztvevők szerint ezek az esetek azért is jelentenek új helyzetet, mert az elszámoltatás immár nem kizárólag alacsonyabb szinteken lévő szereplőket érint, hanem a korábbi politikai és gazdasági ren
Mondatok hangnem szerint
csak a cím és a kivonat · Kéri László kapcsán- Kéri László: Kampány-Péterből még nem lett Kormány-Péter
- Új szakaszba lépett a kormányváltás utáni elszámoltatás.
Hangnem
9 mondat alapjánKéri László kapcsán: túlnyomórészt semleges
negatív 0% · semleges 100% · pozitív 0%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés.Módosítások
A forrás a megjelenés után módosította ezt a cikket
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Cím
Kéri László: Kampány-Péterből még nem lett Kormány-Péter
Lead
Új szakaszba lépett a kormányváltás utáni elszámoltatás.
Szöveg
2026.10.03. 05:58 Új szakaszba lépett a kormányváltás utáni elszámoltatás, az elmúlt napokban egymást követték a nagy visszhangot kiváltó ügyek, miközben október elején megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) is. A Pillanatkép legújabb adásában Kéri László politológus és szociológus, Murányi András, az Index felelős szerkesztője, valamint Nótin Tamás, lapunk főmunkatársa azt próbálta szétszálazni, mi történt az elmúlt napokban, és mit jeleznek ezek az események az új politikai korszak működéséről. A beszélgetés egyik alapkérdése az volt, valóban elkezdődött-e az elszámoltatás, amely a Tisza Párt és Magyar Péter választási kampányának egyik legfontosabb ígérete volt, illetve mennyiben felel meg a most zajló folyamat annak, amit a kormányváltást támogató választók korábban vártak. Kéri László szerint az elszámoltatás kétségtelenül elindult, ugyanakkor abból, hogy egy folyamat kezdetét vette, még korántsem következik, hogy milyen eredménnyel és mennyi idő alatt érhet véget. A műsorban részletesen foglalkoztak Seszták Miklós korábbi miniszter és Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter letartóztatásával, valamint Jellinek Dániel ügyével és az NVVH első vizsgálataival. A résztvevők szerint ezek az esetek azért is jelentenek új helyzetet, mert az elszámoltatás immár nem kizárólag alacsonyabb szinteken lévő szereplőket érint, hanem a korábbi politikai és gazdasági rendszer meghatározó alakjait is. Kéri László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes ügyeket nem érdemes önmagukban vizsgálni: szerinte csak a korábbi másfél évtizedben kiépült politikai, gazdasági és intézményi struktúra egészében érthető meg, mi történik most. Murányi András, Kéri László és Nótin Tamás Fotó: Szollár Zsófi / Index A beszélgetés ennek kapcsán kitért arra is, hogy a Tisza-kormány milyen nehézségekbe ütközött az első hónapokban a korábbi intézményi rendszer átalakításakor. Szóba került a Legfőbb Ügyészség, a bírósági rendszer, az Alkotmánybíróság, a NAV és más kulcsfontosságú állami szervek helyzete, valamint az a dilemma is, hogy az új, kétharmados parlamenti többségnek már a kormányzás kezdetén radikálisabb személyi és intézményi átalakításokat kellett volna-e végrehajtania. Murányi András ezzel összefüggésben arról beszélt, hogy az NVVH létrehozása egy olyan új eszközt adott a kormány kezébe, amelynek segítségével a vagyonvisszaszerzés és az elszámoltatás akkor is folytatható, ha más hatóságok munkája elakad. A beszélgetés másik hangsúlyos szála az elszámoltatás társadalmi háttere és a kialakult közhangulat volt. Kéri László szerint az elmúlt évek gazdasági nehézségei alapvetően változtatták meg a magyar társadalom viszonyát a korrupcióhoz és a politikai-gazdasági elit gazdagodásához. Az infláció, a háztartások tartalékainak csökkenése és a gazdaság gyenge teljesítménye mellett a választók azt láthatták, hogy a leggazdagabb magyarok egy részének vagyona tovább nőtt, ami jelentősen felerősítette a felelősségre vonás iránti igényt. A résztvevők szerint ezt tovább fokozza, hogy a kormányváltás óta szinte folyamatosan kerülnek nyilvánosságra újabb, közpénzek felhasználásával kapcsolatos ügyek. Ugyanakkor Nótin Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi médiában az elszámoltatást sokszor rendkívül agresszív, már-már lincshangulatot idéző reakciók kísérik. A műsorban ezért az is kérdésként merült fel, miként lehet úgy végigvinni a felelősségre vonást, hogy annak társadalmi hitelességét később se lehessen megkérdőjelezni. Ebben az összefüggésben kritika érte Magyar Péter kommunikációját is: Murányi András és Nótin Tamás egyaránt problémásnak nevezte, amikor a miniszterelnök előre bejelent igazságszolgáltatási lépéseket, vagy folyamatban lévő ügyeket kommentál, mert ez szerintük lehetőséget teremt arra, hogy politikai ellenfelei az eljárásokat politikai leszámolásként mutassák be. A Pillanatképben jelentős teret kapott a választási vereség után ellenzékbe került Fidesz helyzete és stratégiája is. A résztvevők elemezték az „ÁVH-figyelő” elindítását, az NVVH és az egykori ÁVH közötti párhuzamot, valamint azt, milyen politikai célt szolgálhat, ha a Fidesz az elszámoltatást a jogállamiság lebontásaként és politikai üldözésként próbálja bemutatni. Kéri László szerint a párt egyik alapvető problémája, hogy a választási vereség után nem folytatott érdemi vitát annak okairól, és nem alakított ki világos politikai ajánlatot arra, mit tenne másként egy későbbi visszatérés esetén. Kéri László Fotó: Szollár Zsófi / Index A műsorban ezzel összefüggésben szóba került az elmúlt másfél évtizedben kialakult gazdasági elit, a „nemzeti tőkésosztály” létrehozásának eredeti politikai indoklása és az a társadalmi elégedetlenség, amelyet a vagyon rendkívüli koncentrációja kiváltott. Külön témaként tárgyalták az úgynevezett aranykonvoj ügyét is. Kéri László és Murányi András szerint annak megértéséhez nem elegendő pusztán a magyarországi eseményeket vizsgálni: felvetették, hogy az ügyet a választási kampány Ukrajnával kapcsolatos kommunikációjának, valamint a korabeli magyar–orosz kapcsolatok és más nemzetközi történések tágabb összefüggésében is érdemes értelmezni. Az adás utolsó részében Magyar Péter politikusi és miniszterelnöki szerepfelfogása került a középpontba. Kéri László szerint Magyar az elmúlt két és fél évben rendkívül gyors politikai tanulási folyamaton ment keresztül: a semmiből felépített mozgalomtól eljutott egy sikeres választási kampányig és a kormányfői pozícióig, miközben egyre jobban elsajátította a politikai kommunikáció és a kampány működését. A politológus szerint azonban éppen ebből következik Magyar egyik jelenlegi problémája is: azok a tulajdonságok, amelyek ellenzéki vezetőként és kampányoló politikusként eredményesnek bizonyultak – az azonnali reakció, a folyamatos konfrontáció és az, hogy szinte egyetlen támadást sem hagy válasz nélkül –, miniszterelnökként már könnyen kontraproduktívvá válhatnak. Kéri ezt a „Kampány Péter” és a „Kormány Péter” közötti átmenetként írta le, és úgy vélte, a miniszterelnöknek még meg kell tanulnia világosabban elválasztani személyes megszólalásait a kormányfői állásfoglalásoktól.