Az elnöknek készülő sztárépítész már elkapta a vírust, amelyet az MMA-ban is terjesztene
Vagy megülik a politikai változás keltette hullámokat, vagy eltűnnek.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Mit tudunk a cikkről
géppel kinyerve a címből és a kivonatból, hibázhat- ki
- Zoboki Gábor
- Turi Attila
- Cserhalmi György
- MMA
- Magyar Művészeti Akadémia
- SZIMA
- hol
- Műcsarnok
- Hild-villa
- mikor
- október 07
- miért
Ekkor kerül sor a tisztújító testületi ülésre, ahol elnököt, alelnököket, elnökségi tagokat és főtitkárt is választanak, és ez a procedúra váratlanul izgalmassá vált, a jelenlegi elnöknek, Turi Attila
Mondatok hangnem szerint
csak a cím és a kivonat · Zoboki Gábor kapcsán- Az elnöknek készülő sztárépítész már elkapta a vírust, amelyet az MMA-ban is terjesztene
- Vagy megülik a politikai változás keltette hullámokat, vagy eltűnnek.
Hangnem
16 mondat alapjánZoboki Gábor kapcsán: túlnyomórészt semleges
negatív 0% · semleges 90% · pozitív 10%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés.Módosítások
A forrás a megjelenés után módosította ezt a cikket
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Cím
Az elnöknek készülő sztárépítész már elkapta a vírust, amelyet az MMA-ban is terjesztene
Lead
Vagy megülik a politikai változás keltette hullámokat, vagy eltűnnek.
Szöveg
2026.10.01. 16:49 „Nagy változásban van a magyar kulturális közeg. Érezzük mindannyian, hogy a politikai változás mögött egyéb nagy hullámok jönnek” – mondta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöki posztjáért induló Zoboki Gábor az Indexnek. Az építész szerint egy ilyen változási hullámban két dolog lehetséges: „Vagy eltűnsz két hullám között, vagy megülöd a hullámot, és megpróbálod bebizonyítani, hogy ezeknek a művészeti intézményeknek rendkívül fontos feladatuk van.” A Magyar Művészeti Akadémia 2026. október 7-én tart tisztújító közgyűlést, Zoboki Gábort, aki a jelenlegi elnök, Turi Attila kihívója, az MMA lehetséges jövőjéről és a terveiről kérdeztünk. Az április 12-i választás utáni egyik nagy kérdés, ami eddig nem kapott nagyobb visszhangot, hogy az új kabinet mihez kezd a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA), amelyet, még egyesületként, 1992. január 31-én alapított 22 magyar művész, majd 2011. november 5-én, a második Orbán-kormány kezdeményezésére vált köztestületté, és mint ilyen az Alaptörvénybe is bekerült. Az MMA példátlan anyagi és erkölcsi támogatást kapott, és ebben oroszlánrésze volt az első elnöknek, az építész Makovecz Imrének, majd az őt követő belsőépítész-politikus Fekete Györgynek. Mindezzel behozhatatlan előnyre tettek szert a Magyar Tudományos Akadémia által szintén 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával (SZIMA) szemben. A Magyar Művészeti Akadémia ma életjáradékot folyósít a tagoknak, számos értékes ingatlant birtokol (Műcsarnok, Pesti Vigadó, Hild-villa), könyveket ad ki, ösztöndíjakat ítél oda, és 2026-ban 14 milliárd forintból gazdálkodik. Az MMA tagságát (315 rendes és 50 levelező) az elmúlt években „NER-közeli” művészekként könyvelte el a közvélemény, jóllehet ennél összetettebb a kép, hiszen a Magyar Művészeti Akadémia tagja például Cserhalmi György is. Építészek csatája Hogy mennyire képes a köztestület a rugalmasságra és a változásra, az 2026. október 7-én kiderülhet. Ekkor kerül sor a tisztújító testületi ülésre, ahol elnököt, alelnököket, elnökségi tagokat és főtitkárt is választanak, és ez a procedúra váratlanul izgalmassá vált, a jelenlegi elnöknek, Turi Attila építésznek ugyanis kihívója lesz a szintén építész Zoboki Gábor személyében. Hogy Turi Attila mit tett, és mit nem tett az MMA élén, azt az elmúlt három évben láthattuk: most arra voltunk kíváncsiak, hogy a Müpát és az Operaház felújítását jegyző Zoboki Gábor milyen vízióval vág neki a megmérettetésnek, és egyáltalán, hogyan került a jelöltek közé. „Pályázni, jelentkezni nem is lehet az elnöki posztra, csak úgy indulhat valaki, ha jelölik. Engem jelöltek, én pedig ezt elfogadtam – kezdi Zoboki Gábor. – Az egyesület megalapítása a rendszerváltás után elképesztően fontos állásfoglalás volt. Ezt az egyesületet aztán hosszú küzdelemben köztestületté alakították 2011-ben, és ennek rengeteg jogi következménye van. A szervezet abszolút demokratikus módon választja meg a tagjait, az építészettől a film- és fotóművészeten át az irodalmi tagozatig rendszeres havi találkozókat tartanak, fontos konferenciákat, kiállításokat szerveznek, és a művészetről való párbeszéd feladatát kívánják meghatározni” – mondja Zoboki, aki szerint a köztestület feladata kettős: Egyrészt meg kell őrizni azt az elképesztő kultúrát, azt az óriási szellemi értéket, amit ez a generáció képvisel, és ez természetesen erősebben köthető a konzervatív, mondjuk ki, a klasszikus művészethez. Másik irányban viszont fontos döntés, hogy a progresszív művészetnek szószólója tud-e lenni. Ebben már kérdéseim vannak. Sajnos mindenütt a világban vannak ilyen problémák, és az egyik legérdekesebb kérdés számomra az, hogy miért nem integráltuk ez alatt a 14 év alatt nemzetközi környezetbe a Magyar Művészeti Akadémiát, akár a visegrádi országokban, de akár Ausztriáig, Szlovéniáig elnyúlva miért nem tudtunk eddig involválódni a nemzetközi művészeti életbe” – teszi fel a kérdést Zoboki. Zoboki Gábor 2023. január 12-én Fotó: Kaszás Tamás / Index Megülni a hullámot „A jelölésemen meglepődtem: jóval korábban kérdezték tőlem, hogy vállalnék-e elnökségi tagságot, és akkor Marosi Miklós kollégám azt mondta, hogy az olyan típusú srácoknak, mint én, akik tele vannak dinamikával, tehetségesek és sokat dolgoznak, egyelőre ne vegyük el az idejét az alkotástól. Más a helyzet most, és több oka van, hogy az elnöki jelölést elfogadtam. Az egyik természetesen az, hogy nagy változásban van a magyar kulturális közeg. Érezzük mindannyian, hogy a politikai változás mögött egyéb nagy hullámok jönnek, és egy olyan ember, mint én, aki a művészetnek rendkívül sok műfajában érzem magam otthon, úgy látom, hogy bár az MMA-n belül ez a sokszínűség adott, ezt nem használjuk ki. Mintha hatalmas, gyönyörű oszlopok állnának egymás mellett egy templom portikusza alatt, és egyik se hasonlítana stílusában a másikra. Tehát nem egy gyönyörű építményt látsz magad előtt, egy Akropoliszt, hanem egy nagyon sokarcú, egymással alig kommunikáló társaságról van szó.” Egy ilyen változási hullámban Zoboki szerint két dolog lehetséges: Vagy eltűnsz két hullám között, vagy megülöd a hullámot, és egy új szellemiséggel, integritással, nyitottsággal, láthatósággal és átláthatósággal megpróbálod bebizonyítani az átlagembernek, de a mindenkori politikának is, hogy ezeknek a művészeti intézményeknek rendkívül fontos feladatuk van abban, hogy a mesterséges intelligencia által letarolt szellemi életben kerozint adjanak azoknak az embereknek, akik még a kultúrában akarnak működni. A Müpa építésekor már megkaptam ezt a »vírust«, hogy milyen elképesztő támogatottsága van annak, ha egy jó cél van a zászlóra írva. Zoboki hangsúlyozza: „Soha nem töltöttem be semmilyen politikai vagy köztestületi állást, ugyanakkor kétezer fős munkákat vittem Magyarországtól Kínáig, dolgoztam Oroszországban, Rómában, Párizsban, tehát van egy világlátásom arra, hogy a 21. század harmadik évtizedében egy művésznek most milyen feladata van – nem arról van szó, valamilyen hatalmi pozícióba szeretnék kerülni.” Az MMA-nak van pénze, a SZIMA-nak nincs „Beethoven azt írja: »csak a művészet és a tudomány által kerülhetsz magasabb szellemi régiókba«. Több száz éve ez a két »Géniusz«, a művészet és a tudományos eredményei tették naggyá a magyar népet is, de valahogy mindig külföldön tudtak a magyar tehetségek is szárnyalni. Én ezt megtapasztaltam Kínában. Kodály országa vagyunk, nagyon jó iskolák, nagyon jó emberek, elképesztő tehetségek vannak itt, és valami miatt ez az együttműködés, ez a kommunikatív erő valahogy nem jellemző ránk. A művésztársadalomban pedig pláne hiányzik, ezért gondolom azt, hogy egy olyan típusú figura, mint én, akiben még dúskál az erő, aki a karrierjének a nagy csúcsalkotásain már szerencsésen túl van, és most érzi az idő szavát, beleállhat egy ilyen integratív feladatba, ahol – segítve a kultúrpolitikai döntéseket – tényleg meg lehet határozni jó pár évre előre, hogy mit jelent a magyar klasszikus és a diverzív művészet. A progresszivitásnak teret kell engedni, nem zárhatjuk be az ajtót. Ez váltás lenne a Magyar Művészeti Akadémia arculatában, ebben biztos vagyok” – mondta Zoboki Gábor. Az MTA-hoz tartozó, kivéreztetett Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) a választások után már kifejezte , hogy változást szeretne, a Magyar Művészeti Akadémiának nyilvánvalóan reagálnia kell erre a helyzetre. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián és a Magyar Művészeti Akadémián lévő kollegáim, ha oktatásról, közös tervekről, tervtanácsokról, kiállításokról van szó, akkor zökkenőmentesen képesek kommunikálni. Abban a pillanatban, amikor ez politikai színezetet kap – és mind a két szervezetben erős politikai felhangok vannak –, ez halálra van ítélve. Az integráció és az együttműködés az egyetlen megoldás, hiszen a Széchenyi Akadémiának egy fillérje nincs, a Magyar Művészeti Akadémiának pedig van annyi pénze, hogy még ingatlanokat is fenntart – mondja Zoboki Gábor. A fiatalok kritikája Szerinte el kellene gondolkodni azon is, hogy a Vigadó hogyan használható jobban, miközben az MMA által működtetett Műcsarnok sokkal nagyobb látogatószámot ér el, és sokkal színesebb művészeti palettát kínál, mint korábban. „Nem hiszem, hogy az elnök dolga ezeket az ingatlankérdéseket eldönteni, de szerintem kevesebb ingatlanháttérrel is lehetne egy ilyen akadémiát működtetni. Teljesen természetes számomra az is, hogy mindenkinek le kell tennie a fegyvert, ha a jövőre, a fiatalságra gondolunk. Nem az lenne a dolgunk, hogy Zoboki Gábornak életműkiállítást szervezzünk, hanem hogy azt a tapasztalati tudást, azt az integratív magatartást és azt az odaadást, amit a szakmájáért letett a 35 év alatt, azt most elkezdje ráirányítani arra a 35-45 közötti korosztályra, akik majd ezt az egész jövőképet ki tudják találni és meg tudják alkotni. Ebben az MMA csak egy szereplő. Hogy milyen szereplő marad, az nagy kérdés, de az MMA-nak most megvan a lehetősége, hogy ezt a zászlót felhúzza, és maga mögé állítsa ezeket az embereket, azzal együtt, hogy tudjuk, a fiatal generáció nyilvánvalóan kritizálja az MMA működését, amiben sok igazság van.” Zoboki szerint ha nem is tabula rasát, de valamit csinálni kell, mert „így nincs tovább”. „Azt is el kell mondjuk, hogy nagyon sok kiváló művész nem fogadta el az MMA-t. Ekler Dezső vagy Vincze László építészek meghatározó szereplői a makoveczi örökségnek. Az ő világlátásuk például nagyon kellene az MMA-ba. Ebben a köztestületben elképesztően fontos értékek és kultúraközvetítő szerep van, de úgy érzem, mintha ezt a helyzeti energiát nem tudnánk mozgási energiává alakítani. Egy lendületesebb hozzáállás ráirányíthatja az átlagember figyelmét arra, hogy a gyerekét már most, hatévesen el kell vinni egy koncertre. Ez az MMA dolga. Ki kell neveljünk egy olyan generációt, amelynek tagjai aztán viszik tovább a lángot. Ha nem vagy ott az óvodában meg az általános iskolában, akkor elvesztél, és ebben az oktatáspolitikának is fontos szerepe van.” Zoboki Gábor a Magyar Állami Operaházban 2023. január 18-án Fotó: Németh Kata / Index Koncepció hiányban feleslegessé válhat Zoboki Gábor így foglalja össze az elképzeléseit: Ezek mind-mind célok: nyitás külföldre, integráció a művészettel foglalkozó társadalom teljes egészére nézve, közös ifjúsági ösztöndíj-programok és nemzetközi jelenlét. Ezek olyan alapvetések, amiket ma még nem tud az MMA, és amire most szerintem rá kell irányítani a figyelmet. Bennem most van annyi erő, készség és háttér, hogy megküzdjek ezért. Egyébként attól tartok, hogy ha itt nem történik valami, ha emögött nincs megfelelő érték és tartalom, akkor elképzelhető, hogy a politika – amely adóforintokat lát, és ezt is meg lehet érteni – koncepció hiányában úgy érzi, hogy mindez felesleges. Zoboki szerint az integráció kérdése a legfontosabb: „Mindig szoktam mondani, hogy nem a Müpa megtervezése volt a csúcsalkotásom, hanem hogy elértem, hogy legyen. Most nagyon hasonló a szituáció. Ki lesz az, aki eléri, hogy ez az integráció elinduljon? Nagyon sok energia, rengeteg emberrel való konzultáció, jó pszichológiai érzék, nagyon jó kommunikációs készség kell ehhez. Egy hídemberre lenne szükség, akiben ez az ösztönös kooperációs készség és nyitottság megvan. És ebben érzek magamban most nagyon nagy erőt. Nem ígérem, hogy fáklyásmenet jön, de most mozog az óceán, és akár jó hullámzás is lehet: ki kell próbálni.”