Tarjányi Péter szerint nem szabad bedőlni a béketárgyalások körüli optimizmusnak, újabb fordulat jöhet a háborúban
A szakértő úgy látja, a háttérben már a következő hadműveletekre készülnek.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Hivatkozások
linkek a cikk szövegében- hivatkozott oldalfacebook.com · közösségi médiamegnyitás
Mit tudunk a cikkről
géppel kinyerve a címből és a kivonatból, hibázhat- ki
- Tarjányi PÉter
- Volodimir Zelenszkij
- Kijev
- Phenjan
- Dél-Koreá
- mikor
- szeptember 29
- miért
Tarjányi Péter szerint ez Lengyelországban különösen érzékeny kérdés a volhíniai mészárlások miatt, ugyanakkor a két ország katonai együttműködése továbbra is fennmaradt.
Mondatok hangnem szerint
csak a cím és a kivonat · Tarjányi PÉter kapcsán- Tarjányi Péter szerint nem szabad bedőlni a béketárgyalások körüli optimizmusnak, újabb fordulat jöhet a háborúban
- A szakértő úgy látja, a háttérben már a következő hadműveletekre készülnek.
Hangnem
10 mondat alapjánTarjányi PÉter kapcsán: túlnyomórészt semleges
negatív 0% · semleges 100% · pozitív 0%Automatikus becslés, nem szerkesztői értékelés.Módosítások
A forrás a megjelenés után módosította ezt a cikket
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Cím
Tarjányi Péter szerint nem szabad bedőlni a béketárgyalások körüli optimizmusnak, újabb fordulat jöhet a háborúban
Lead
A szakértő úgy látja, a háttérben már a következő hadműveletekre készülnek.
Szöveg
Belföld tarjányi péter orosz-ukrán-konfliktus volodimir zelenszkij lengyelország dél-korea észak-korea hadsereg Tarjányi Péter szerint nem szabad bedőlni a béketárgyalások körüli optimizmusnak, újabb fordulat jöhet a háborúban 2026.09.29. 21:19 Tarjányi Péter közösségi oldalán arról számolt be, hogy Ukrajna egyszerre került diplomáciai konfliktusba Lengyelországgal és Dél-Koreával, miközben a fronton ugyan ért el eredményeket, de nem történt stratégiai áttörés. A szakértő szerint különösen aggasztó, hogy Oroszország egyre több észak-koreai katonára és katonai támogatásra számíthat, ami szerinte inkább a háború folytatására, mintsem a béketárgyalásokra utal. Magyarországgal kapcsolatban Tarjányi Péter hosszú távú energetikai és biztonsági stratégiát sürget, és úgy véli, a döntéseket nem a pillanatnyi politikai érdekekhez, hanem a következő tíz évhez kellene igazítani. Miközben Magyarországon a belpolitikai viták uralják a közéletet, a világpolitikában több, Ukrajna számára fontos folyamat is zajlik – írta Facebook-bejegyzésében Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Szerinte Kijev az elmúlt időszakban Lengyelországgal és Dél-Koreával is diplomáciai konfliktusba került. Az elemző emlékeztetett, a lengyel–ukrán viszonyt ezúttal ismét a történelmi emlékezet terhelte meg, miután Volodimir Zelenszkij egy ukrán különleges műveleti alakulatnak az „Ukrán Felkelő Hadsereg Hősei” nevet adományozta. Tarjányi Péter szerint ez Lengyelországban különösen érzékeny kérdés a volhíniai mészárlások miatt, ugyanakkor a két ország katonai együttműködése továbbra is fennmaradt. Dél-Koreával is diplomáciai vita alakult ki Tarjányi Péter úgy látja, más természetű, de szintén komoly konfliktus alakult ki Ukrajna és Dél-Korea között a két elfogott észak-koreai katona ügyében. A katonákat 2025 januárjában fogták el, majd nemrég Dél-Koreának adták át. A szakértő szerint Szöul úgy tudta, hogy az átadás részleteit bizalmasan kezelik, Volodimir Zelenszkij azonban az ENSZ-ben nyilvánosságra hozta a történteket. Dél-Korea ezt nem egyszerű kommunikációs hibaként értékelte, hanem diplomáciai és nemzetbiztonsági kérdésként, ezért hivatalos magyarázatot és bocsánatkérést követelt Kijevtől. Ukrán sikerek a fronton, de nincs áttörés A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna a fronton katonai eredményeket ért el. Az ukrán közlések szerint a Liman térségében mintegy 176 négyzetkilométer került ismét ukrán ellenőrzés alá, ami értékelése szerint fontos fejlemény, és megakasztotta az orosz előrenyomulást ezen a szakaszon. Ugyanakkor óvatosságra intett a jelentőségét illetően: szerinte ez jelenleg nem tekinthető olyan nagyszabású hadászati áttörésnek, amely önmagában megváltoztatná a háború menetét. A szakértő az ukrán hírszerzésnek az orosz vezetés meggyengülésére vonatkozó állításait is fenntartásokkal kezeli, és úgy véli, ezek alátámasztására egyelőre nincs elegendő bizonyíték. Egy tűzoltó eloltja az egyik teherautóban keletkezett tüzet egy raktárnál, amelyet az éjszaka folyamán orosz dróntámadás ért az Ukrajna elleni orosz támadás közepette, az ukrajnai Odessza régióban, 2026. szeptember 29-én Fotó: State Emergency Service Of Ukrai / Reuters Egyre több észak-koreai katona érkezhet Oroszországba Tarjányi PÉter szerint ennél jóval fontosabb fejlemény az észak-koreai katonai támogatás további növekedése. Az ukrán hírszerzés adataira hivatkozva azt írta, hogy jelenleg több mint 8000 észak-koreai katona tartózkodhat Oroszországban, miközben további 10 ezer katona kiválasztása és felkészítése zajlik. A szakértő szerint a Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködés nem új keletű, és a korábbi dél-koreai hírszerzési, illetve védelmi információk is további csapaterősítés előkészítéséről szóltak. Tarjányi Péter úgy látja, Oroszország a következő hadműveletekben nemcsak észak-koreai fegyverekre, lőszerre és rakétákra, hanem katonákra is számíthat. A szakértő szerint miközben egyre több hír jelenik meg az orosz–ukrán béketárgyalások lehetséges új lendületéről, a terepen inkább a háború folytatására utaló jelek láthatók. Oroszország növeli haderejének engedélyezett létszámát, Ukrajna támadó műveleteket hajt végre, mindkét oldal készül a következő időszak hadműveleteire, Moszkva pedig egyre nagyobb mértékben támaszkodik Phenjan támogatására. A felek nem a tárgyalásokra, hanem a fegyveres küzdelem folytatására készülnek – fogalmazott. Hosszú távú stratégia kellene Magyarországnak A bejegyzés végén Tarjányi Péter Magyarország energetikai helyzetére is kitért. Kiemelte, hogy a Naftogaz és a Mol szeptemberben megállapodást írt alá egy, az ukrán határ közelében létrehozandó stratégiai üzemanyag-tároló kapacitás előkészítéséről és lehetséges megvalósításáról. Szerinte ezt nem érdemes kizárólag a jelenlegi magyar–ukrán politikai konfliktus szemszögéből vizsgálni, mert hosszabb távon olyan regionális energetikai és logisztikai infrastruktúrára lehet szükség, amelyben magyar, lengyel és román érdekek is megjelennek. „Egy ország stratégiáját nem négy napra kell megírni. Hanem 10 évre” – írta, hozzátéve, hogy szerinte Magyarországon a pillanatnyi politikai és kommunikációs szempontok gyakran háttérbe szorítják a hosszabb távú stratégiai gondolkodást. (Borítókép: Tarjányi Péter 2024. február 19-én. Fotó: Németh Kata / Index) Ehhez a cikkhez ajánljuk Bookline | Sikerlista