Ultimátumot adott hat jelentős nettó befizető az Európai Uniónak: több százmilliárd eurós kiadáscsökkentés nélkül nem támogatják a következő hétéves költségvetést. A német vezetésű csoport a védelem és a versenyképesség javára faragna le az agrár- és kohéziós támogatásokból, amivel a tagállamok többsége - köztük Magyarország - nem ért egyet.
A cím és a kivonat a kiadóé, változtatás nélkül idézzük.
Mivel 2027-ben több EU-szkeptikus erő is kormányra kerülhet, az MFF-ről még az eddigieknél is nehezebb lenne megegyezni.
Egy módosítás önmagában nem jelent rosszhiszeműséget (lásd a módszertant).
Hat tagállam fenyeget kvázi vétóval, több százmilliárddal vágnák vissza az uniós forrásokat
Ultimátumot adott hat jelentős nettó befizető az Európai Uniónak: több százmilliárd eurós kiadáscsökkentés nélkül nem támogatják a következő hétéves költségvetést. A német vezetésű csoport a védelem és a versenyképesség javára faragna le az agrár- és kohéziós támogatásokból, amivel a tagállamok többsége - köztük Magyarország - nem ért egyet.
Ultimátumot adott hat jelentős nettó befizető az Európai Uniónak: több százmilliárd eurós kiadáscsökkentés nélkül nem támogatják a következő hétéves költségvetést. A német vezetésű csoport a védelem és a versenyképesség javára faragna le az agrár- és kohéziós támogatásokból, amivel a tagállamok többsége - köztük Magyarország - nem ért egyet.Back to Europe 2026 Az áprilisi választások után visszakerült az európai térképre Magyarország, a kormány kiemelt célja az uniós források hazahozatala, illetve hosszabb távon az euró bevezetése. Milyen utat kell bejárnia Magyarországnak addig és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Portfolio konferenciája, mely szakértőkkel, közgazdászokkal, neves külföldi előadókkal járja körül a témát. Információ és jelentkezésNémetország és öt másik nettó befizető tagállam azzal fenyegetőzik, hogy nem támogatja az Európai Unió következő hétéves költségvetését, ha a Bizottság 2000 milliárd eurós tervezetét nem csökkentik több százmilliárd euróval. A Financial Times -nak kiszivárogtatott levelet Friedrich Merz német kancellár mellett Hollandia, Svédország, Dánia, Ausztria és Finnország vezetője írta alá. A hat ország szerint a 2028–2034-es büdzsét ( MFF ) alapvetően át kell alakítani, és az uniónak világos döntéseket kell hoznia kiadási prioritásairól. Egy, az aláíró országok egyikét képviselő diplomata úgy fogalmazott: ha nem sikerül több százmilliárd eurót lefaragni a javaslatból, az idén nem születik megállapodás. Ugyan ez még elviekben nem vétó, a keret elfogadásához mind a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges, és nem véletlen, hogy az év végéig el akarják fogadni a következő ciklus költségvetését. Mivel 2027-ben több EU-szkeptikus erő is kormányra kerülhet, az MFF-ről még az eddigieknél is nehezebb lenne megegyezni. Berlin és szövetségesei a felszabaduló forrásokat a védelemre, az iparra és az innovatív vállalatok támogatására csoportosítanák át az Európai Bizottság új versenyképességi alapja alatt. Ehhez az agrártámogatások és a fejletlenebb régiókat segítő kohéziós források csökkentését is elfogadhatónak tartják, noha a két hagyományos támogatási forma aránya már így is jelentősen vissza lett vágva a jelenleg futó ciklushoz képest. A hat ország azért érzi, hogy szembe mehet a 16 országot - köztük Magyarországot is - összegyűjtő "kohézió barátaival", mert együttesen az EU költségvetési bevételeinek körülbelül 40 százalékát biztosítják. A probléma inkább ott van Merz számításában, hogy ahol a 2027-es választások kormány- vagy hozzáállásváltást hozhatnak (Franciaország, Lengyelország, Spanyolország, Olaszország), ott a vezetés várhatóan még jobban ragaszkodna a németek számára fájó hagyományos támogatási formákhoz. A nettó befizető, de az agrártámogatások legnagyobb kedvezményezettjének számító Franciaország új uniós bevételekkel oldaná fel az ellentétet. Ahogy arról a Portfolio -n is részletesen írtunk, az eredeti elképzelés szerint a Bizottság évente mintegy 60 milliárd eurót szedne be többek között az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből, a karbonintenzív importot terhelő CBAM-ból, a nem újrahasznosított elektronikai hulladékból, a dohánytermékekből és a nagyvállalatokra kivetett hozzájárulásból. Ezeket azonban számos kormány ellenzi, részben azért, mert az adóztatást nemzeti hatáskörben akarják tartani, a fejletlenebb országokra - így Magyarországra is - aránytalanul nagy terhet róhatnak,ráadásul a tervezett bevételek csak részben nem fedeznék új kiadási igényeket. Az ír soros elnökségnek október közepére kell elkészítenie a kompromisszumos tárgyalási keretet, amelynek össze kell békítenie a legnagyobb befizetők megszorítási követeléseit a hagyományos támogatásokat védő többséggel. António Costa, az Európai Tanács elnökének szóvivője emlékeztetett arra, hogy a tagállami vezetők júniusban még az év végi megállapodás mellett kötelezték el magukat, mielőtt a francia, az olasz, a spanyol és a lengyel választások tovább nehezítenék az alkut. Címlapkép forrása: EU